Prónay Szabolcs vagyok. Miután Szegeden végeztem, mint közgazdász, bent maradtam a Gazdaságpszichológiai doktori iskolában. Doktori kutatásaim során a szimbolikus fogyasztás aspektusait vizsgálom, különös tekintettel a divatra, életstílusokra és a lojalitásra vonatkozóan.
Az egyetem több karán oktatok marketinget, melynek fogyasztásszociológiai vetületei azok, melyek leginkább érdekesek számomra. Az oktatást és a kutatást a marketing határterületeinek hallgatókkal való megismertetésén keresztül igyekszem hasznosan és kellemesen kombinálni.
Én vagyok a sarki fűszeres – szoktam mondani azoknak, akik felismerni vélnek az utcán, csak éppen azt nem tudják, hol is láttak már. Nem nagy ügy – ezzel próbálom leszerelni viszont azokat a kedves embereket, akik – mert felismertek -, le nem szállnának rólam, amíg el nem mondják, mennyire tetszik nekik a műsorom. De ha megkérdem tőlük, miről is szólt az a műsor, többnyire zavartan hebegnek. Ilyen a televíziós világ – felszínes, pontatlan. Viszont szórakoztató és megkerülhetetlen. Így akinek a munkájához szükség van a televíziós nyilvánosságra is, meg kell tanulnia, miként bánjon ezzel a vizuális kultúrcsákánnyal.
„4 éves koromban volt egy álmom arról, hogy fodrász leszek… pedig nagyon szerettem volna szívsebész, csillagász, grafikus, táncművész lenni. Egy cél vezérelt mindig az életemben, hogy az embereken segítsek, hogy adjak valamit nekik, valamit, ami megszépítheti, megkönnyítheti az életüket.” www.zsigarenata.hu
Máig élénken él emlékezetemben egy ifjúkori beszélgetés, ahol az alábbi történetet hallottam. A messzi keleten egy új zarándokút melletti település lakói örömükben kutat ástak a fáradt zarándokok számára. Találkozásaikkor büszkén emlegették a szomjúságot oltó, életet adókutat. Egy éjszakán idegen fulladt a kút vizébe. Ettől kezdve borzongva említették a gyilkossá vált szörnyűség kútját. Ám kiderült, hogy az áldozat egy régóta rettegett éjjeli rabló, aki egy újabb rablásból menekülvén zuhant a kútba. E naptól mindenki hálával gondolt a településigazságosztó kútjára.
Később megtudtam, hogy valójában egy ősi kínai koan (kungam) alaptörténetét hallottam és a történet üzenete is számos új dimenzióval bővült. Már sejtem, hogy a kút objektív valójában soha nem tapasztalható meg, hiszen a valóság értelmezése a befogadó és a körülmények hatására állandóan változik. Így a világot befogadni vágyó könnyen manipulálható.
Igen nagy tehát a mesterek és tanárok felelőssége!
Szakmai önéletrajz (pdf ben letölthető)
“Nagyon korán tartalommal telítődtek az olyan fontos, az élet által megtapasztalt fogalmak, mint a barátság, bátorság, gyávaság, árulás és még hosszan sorolhatnám. És már akkor megtanultam, hogy jobb szemből kapni a pofont, mint hátulról, és az sem biztos, hogy mindig válaszolni is kell mindenre.”
Tű Főiskolai magazin, 2003. október
Több évtizede foglalkozom divattal, a múlt és a jelen divattörténelmében élek és működöm. Számos tervező, manöken került ki a kezeim alól, bemutatószervezők, akik tőlem, általam tanulták és ismerték meg a szakmát.
Tanítok divatiskolákban, az Iparművészeti Egyetem hallgatóinak évente felkért opponense vagyok. Minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy én vagyok az „élő-magyar-divattörténelem”, s az idők során felgyűlt ismereteket, tudást, tapasztalatot kívánom átadni ma a jövő emberének.
Az internetes jelenlét és kommunikáció különféle aspektusainak boncolgatása a szenvedélyemmé vált. Legyen az személyes márka és karrier építés , a közösségi oldalak erejének kiaknázása, üzleti vagy magáncélú felhasználás, hiszem, hogy az internet – mértékkel – értéket teremt. Az információs sztrádák felgyorsult világában jól jön egy emberi hang, a „„human interface”, aki segít eligazodni a rendszerek komplexitásában és részleteiben egyaránt. Stíluskommunikátorként és több éves telekommunikációs tapasztalattal igyekszem a különféle generációk és résztvevők számára ez az iránytű lenni.
„Pusztán azzal, hogy a világban létezünk, ösztönösen kommunikálunk a környezetünkkel – és nem is tudjuk ezt nem megtenni.” A kommunikáció át- meg átszövi mindennapjaink szinte valamennyi pillanatát. Bonyolult viszonyban áll kultúrával, világnézettel, tudással, tapasztalattal, hittel, hozzáállással, s mindenek felett a személyiséggel. Ahhoz, hogy a XXI. század embere értelmes és élhető világban éljen, alapvetően a kommunikációban kell, hogy „sikeres” legyen. Ezen munkálkodom nyelvészeten innen, és nyelvészeten túl.
Szerencsés ember vagyok, az egyik hobbim egyben a munkám is. Egyébként is van négy csodálatos unokám, így azt is el tudom viselni, ha félelmetes híremet terjesztik. Aki ismer, az tudja, hogy nem is vagyok annyira szörnyű. Ha lehetőségem van rá, szívesen túrázok, olvasok. Hiszek a szeretetben, s fontosnak tartom az emberismeretet, mivel igaznak tartom az alábbi idézetet: “Szólj! s ki vagy, elmondom. …” (Kazinczy Ferenc)
A találkozás első 3 másodpercében mindössze a külsőnk alapján ítélkeznek felettünk. Személyiségünk, hátterünk, céljaink alapján egyéni fejlesztési tervet állítok össze, hogy megjelenésünket is maximalizmusunk szolgálatába állítsuk. Mindezt az egyéniségünkre alakítva annak érdekében, hogy felerősítsük azokat a gondolatokat, érzéseket, amelyeket tudatni szeretnénk környezetünkkel. Másrészt a belső gondolatok vizuális kommunikációval való megjelenítésének képességét segítek megtanítani.
„Zólyomi Zsolt vagyok, az egyetlen magyar orr, avagy parfümőr. Jean-Paul Guerlain Versailles-ban, a Napkirály fényűző városában alapította meg a luxuskozmetikumok világhírű francia iskoláját: www.isipca.fr Ebben az iskolában a világ minden tájáról érkezett tizenkét tanuló közt évtizedek óta az egyedüli magyarként végeztem el a Fragrance Academy parfümkészítő mesterkurzusát.
Jelenleg nemzetközi megbízásoknak megfelelve készítem saját parfümkreációimat. A luxusparfüm-készítés high-end szolgáltatása, amikor egyedi felkérésre személyre szabott, kifejezetten a megrendelő bőréhez komponált “haute couture” parfümöket, valamint emlékezetes ünnepi, például esküvői vagy exkluzív vállalati parfümöket alkotok.”