Victoria Beckham stílusevolúciója

2012.11.02. - Stíluskommunikáció

Mondják, hogy egy nő harmincéves korára találja meg a stílusát, addigra tanulja meg a húszas éveinek kísérletezgetése után, hogy mi áll igazán jól a személyiségéhez. Úgy látszik, a hírességek sem kivételek ez alól.

Kevés annyira megosztó ember van a celebvilágban, mint Victoria Beckham. Még akik nem olvasnak pletyka lapokat, azok is tudják, hogy micsoda vita tárgyát tudja képezni egy női beszélgetés során a focista feleség BMI indexe, táska gyűjteménye, titkos plasztikai műtétei, cipősarkainak formája. Ezekbe nem is szeretnék jobban belebonyolódni, hiszen a témában nem vagyok frissen informált.

Ami viszont izgalmas kérdés, hogy hogyan lett a sokszor közönséges, magamutogató ex-Spice Girl-ből az évek alatt kiforrott stílus ikon, az idei New York Fashion Week egyik elismert tervezője. Victoria megmutatta, hogy kitartó munkával, az előítéletekkel megküzdve kihozhatjuk magunkból a legjobbat.

Az énekesnő divat karrierje 2003-ban indul, amikor ő lesz a Dolce and Gabbana és a Rockawear arca Nagy-Britanniában. A következő évben már megjelenik egy saját, kis szériás farmer kollekcióval, közel 300 dolláros darabáron nem az átlag vásárlóközönséget megcélozva. A magánéletben ekkor még sokszor láthatjuk a kellőnél többet megmutatva magából, kifejezetten provokatív bőr ruhákban, túl mély dekoltázzsal, három számmal kisebb pólókban; az elegancia nyomokban sem fedezhető fel összeállításain.

 2006-ban Roberto Cavalli bemutatóján modellként működik közre, és ebben az időszakban a hivatalos eseményekre is gyakran választja az olasz tervező kacér költeményeit. Ugyanebben az évben saját napszemüveg márkával, parfüm illattal rukkol elő, valamint egy japán üzlet felkérésére táska és ékszer kollekciót tervez. Ebben az időszakban már mindenki róla beszél, ki jót, ki rosszat, de az biztos, hogy nem lehet nem elmenni az őt körülvevő jelenség mellett.

A következő évben a Glamour Magazin két díját is elnyeri, „Az év nője”, valamint „Az év vállalkozója” címmel. Saját farmer kollekcióját és parfümjeit is tovább népszerűsíti az amerikai piacon. A londoni Végzős Tervezők Divat Hete rendezvényen már zsűritagként szerepel a Harper’s Bazaar főszerkesztőjével és a Lanvin ház divattervezőjével együtt. 2007-től a nyilvános szereplésein is egyre többször látjuk letisztult, alkalomhoz illő összeállításokban, és egyre kevesebb rajta a közönséges túlkapás. Körbejárja a világsajtót egy Roland Mouret minimalista szabású ruhában készült fotó, és elkezdi felfedezni a klasszikus darabokat, ami a későbbiekben pletyka alapjául is szolgál, mi szerint egész Hermés táska gyűjteménnyel rendelkezik. Még ebben az évben könyvet ír, fiatal lányoknak az öltözködés alapvető szabályairól.

Első nagyszabású kollekciójával 2008-ban a New York Divat Héten jelenik meg, melynek alapját többnyire szabott ruhák alkotják, részlet gazdag kidolgozás és minőségi anyag használat (selyem, gyapjú, organza) jellemzi. A bemutató pozitív kritikára talál. Tavaly már nem okozott meglepetést a divat rajongóinak azzal, hogy az „Év tervezője” díjat ő vihette haza a British Fashion Awards-ról.

Az idei New York Divat Héten már teljes jogú tervezőként vett részt, saját stílusához hűen letisztult, minimalista darabokkal. Alkotásait kevés szín használat (fekete, fehér, minimális piros) viszont annál gazdagabb textúra játék jellemzi (vászon, zsorzsett, csipke és sifon). Victoria Beckham remek példa arra, hogy az öltözködés és a stílus kemény munkával és tanulással fejleszthető. Volt igénye arra, hogy a bugyuta focista feleség sztereotípiájából kilépve kialakítson egy elegáns, sallangoktól mentes gardróbot. A korábban mindent egyszerre megmutatni akaró nőt most a „kevesebb több” jellemzi.

Ezen a linken képes összefoglalót láthat Victoria Beckham stílusfejlődéséről:
http://www.glamourmagazine.co.uk/fashion/celebrity-fashion/2009/07/20/victoria-beckhams-style-evolution

Jantay Kata 

Felhasznált irodalom:

http://www.guardian.co.uk/fashion/2012/sep/09/victoria-beckham-new-york-fashion

http://en.wikipedia.org/wiki/Victoria_Beckham

http://www.glamourmagazine.co.uk

 


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook