NetLét – BORDÁCS RITA ROVATA

Világfaluban élünk, internetnyire vagyunk mindentől. A NetLét szinte elkerülhetetlen. Talán épp ezért a túlhajszolt és kimerült üzletemberek – akik természetesen mindig időben, gondosan válaszolnak a közösségi oldalakon az üzeneteikre, és nem hagynak ki egyetlen megosztási lehetőséget sem karrierjük, személyes imázsuk erősítése érdekében – nomád szigetekre vonulnak vissza feltöltődni. Ahol nincs autó és lóháton teszik meg a nagyobb távolságokat, ahol a csodatelefonok unatkoznak és a természet testközeli szépségén kívül nincs más luxus. Ilyenkor fotók alig készülnek, mert az objektív a szem, a képeket pedig az emlékezet tárolja. Ezekről az utakról nem „tudósítanak” bennünket a közösségi hálókon. Talán, mert az élmény megoszthatatlan és féltve őrzik varázsát, csodálják lélegzetvisszafojtva, mint egy jól kikerekített szappanbuborékot.
A hétköznapi és általános net-gyakorlatból vajon miért marad ki az efféle áhitat? A közösségi oldalakon a magánszféra megengedi és elviseli a valóság pozitív görbe tükrét. Egyelőre. Hiszen a rendszerek még viszonylag frissek, hagyományaik nincsenek, szolgáltatásaik és a közösségek szokásai most formálódnak. Az erős, sok felhasználót összekötő hálózatok közül kiemelkedő Facebook kilenc éve indult a Harvard Egyetemen, s ma Magyarországon közel 4,4 millióan használják, a lakosság 44 százaléka. Nemzetközi viszonylatban 1 milliárd feletti népes közössége megközelíti India méreteit, de a Pingdom tanulmánya szerint 2016-ra – Kínát megelőzve – akár a világ legnépesebb virtuális országa is lehet. A tagok egyenlő eséllyel regisztrálnak, profiljukhoz ugyanazokat a szolgáltatásokat kapják. A kérdés csak az, ki mire és hogyan használja a „jegyzett tőkét”, mennyire tud és akar valóság közeli és hiteles maradni.
Elhagyva a rendszerek elvi bemutatást, elemzését, gyűrjük fel az ingujjunkat és a Facebook példáját használva gyakorlatiasan vegyük sorra, mi az, amit és ahogyan – a stíluskommunikátor szemével nézve – a virtuális platformokon jó, ha megmutatunk, illetve privát zónaként visszatartunk magunkról. Bár a jelenlétünk többcélú lehet, most szándékosan a magánember privát szereplését boncolgatom, nem a közszereplők – marketingszakértők által összeállított és irányított – profiljait.
A net világában mindennek üzenet értéke van: annak is, ha valamit látni engedünk, de az információ visszatartása szintén jelentést hordoz. Finom, apró rezdülései vannak a közösségi kommunikációnak. A stílus és az elegancia összeköthető a tudatos, letisztult net-bőrrel és a használati szokásokkal. Mielőtt a regisztrációba belekezdünk és megadjuk az alapadatokat – többek között név, nem, kor, családi állapot –, gondoljuk végig, mire fogjuk használni a közösségi felületet, kikkel szeretnénk itt érintkezni. Alapadataink mindegyikéhez kötődik ugyanis beállítási lehetőség: eldönthetjük, hogy kinek és/vagy egyáltalán megmutatjuk-e azt a névjegyünkben. Nemünk megjelenítése (férfi/nő) például abban az esetben elhagyható, ha a keresztnév és a profilkép egyértelműen azonosít, sőt, túlzó is lehet, ha külsőnkkel és fotóinkkal nemünk markáns képviselői vagyunk. Vicces, amikor szerep- és kommunikációs zavarként egy vállalkozás neve alatt azt látjuk, hogy férfi, érdeklődési köre: nők. A következetesség és az egyértelmű beazonosíthatóság bizalmat ébreszt a profilunk látogatóiban, használjuk ennek erejét!
A családi állapot tartalma, és főként annak gyakori változásai könnyen sodorhatnak bennünket az érdeklődés kereszttüzébe. Fontos a neten az aktualitás, a hitelesség része, de vajon mindenképp szeretnénk beavatni ismerőseinket a magánéletünk viharaiba? Ugyanígy érdemes feltenni a kérdést magunknak a politikai és vallási nézetekkel kapcsolatban is. Aki egy szervezet, vagy felekezet elkötelezett, hivatásos képviselője, annak talán természetes, hogy szerepelteti az adatai között. A többség azonban nem használja ezt a funkciót, mint ahogyan az interneten kívüli, első pár mondatos bemutatkozás során sem feltétlenül ezt emeljük ki.
Még mindig a névjegyünknél maradva, a kreatív tartalmaknak a Facebook a „Kedvenc idézetek” és a „Rólad” rovatokban ad helyet, érdemes hát használni és egyedivé tenni. Az írás öngyógyító erejét inkább egy kockás kis füzetben, vagy személyes blog-ban kamatoztatva – itt se essünk kísértésbe. Frappáns, hozzánk illő, bennünket hűen képviselő gondolat-morzsákra van szükség. Gépelési és nyelvtani hibák nélkül, mert minden rólunk szól, és helyettünk beszél. Aki nemzetközi virtuális életet él, megengedheti magának a többnyelvűséget, szem előtt tartva a terjedelmet.
Az alapadatok többi része szorosan kapcsolódik a karrier, személyes márkaépítés és biztonsági kérdések témaköréhez, így azokat speciális szűrővel vizsgáljuk majd. A következő rész a profilunk képi anyagáról, a vizuális üzenetekről és a megosztások, kommentek jelentőségéről fog szólni. Találkozzunk egy hét múlva!

Hivatkozások:

http://socialtimes.hu/stat/HU

http://allfacebook.com/facebook-pingdom-china_b110139