Türelmetlen papírrendezgetés… lassan lengedező kávéillat… kókadozó, éberséget mutatni igyekvő tekintetek… szokatlan, szinte nyári meleg egy októberi délutánon: a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói tanulmányi hétvégéjük záró akkordjára készülnek, stíluskommunikációs kurzus következik, Nádudvari Gabriella tanárnő előadásában.
Orvosnak, mérnöknek, szociális munkásnak, óvónőnek, jogásznak készülő, roma és nem roma fiatalok különböző tapasztalatokkal, érdeklődéssel és érzékenységgel eligazodni szeretnének a viselkedéskultúra és az emberi kommunikáció útvesztőjében.
A „Mi a stílus?” kérdésre adott, végtelen variációt kínáló válaszokkal a kurzus 10. percében valami elindult… valami, ami kezdetben csak sejthető volt, majd lassan-lassan felerősödve láthatóvá vált a csoporton. A téma – a viselkedéskultúra, a testbeszéd és a megjelenés titkai – lépésről lépésre átformálta a teremben tapasztalható képet: szemmel láthatóan kiegyenesedtek a csüggedő vállak és hátak, felélénkültek a homályos tekintetek, rendeződtek az öltözékek és áradtak a soha még meg nem fogalmazott, mélyről előtörő kérdések.
Nem tudom pontosan, hogy a téma méltósága vagy az oktató személyiségének egyenes következménye ez a kézzelfogható átalakulás, de az biztos, hogy ott, akkor varázslat történt…
Köszönet Nádudvari Gabriella tanárnőnek!
Szombathelyi Nóra
SZKRSZ
kommunikációs referens
*SZoKeReSZ: A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium kezdőbetűit kiegészítve egy lovári cigány kifejezést kapunk, melynek jelentése: Mit csinálsz? Mit teszel?