A magyar divat 1116 éve

2012.09.13. - Stíluskommunikáció

F. Dózsa Katalin – Simonovics Ildikó – Szatmári Judit – Szűcs Péter:

A magyar divat 1116 éve

A magyar öltözködéskultúra képes története a honfoglalástól napjainkig

A Gombold újra! Divat a magyar elnevezésű öltözéktervezési pályázat újra a magyar tervezők és a hazai divat felé fordította a figyelmet. Az idei versenyhez kapcsolódóan jelent meg a magyar divat 1116 évét felölelő album, amely hiánypótló kiadvány, hiszen ilyen átfogóan még nem foglakoztak a hazai viselettörténettel.

Tartalmát tekintve a könyv nagyobbik része a történelmi divatváltozásokat taglalja hat fejezeten keresztül, míg a hetedik, befejező rész a jelenlegi helyzetet elemzi. A szerzők a téma szakértői: F. Dózsa Katalin Nemzeti Múzeum textilgyűjteményének vezetője volt, kinek tollából már több divattörténeti munka született, Simonovics Ildikó a Kiscelli Múzeum textilgyűjteményének vezetője, Szatmári Ildikó doktoranduszként kutatja a témát és Szűcs Péter a Marie Claire munkatársaként foglalkozik az aktuális divattal.

A több mint kétszáz oldalas divatkalauz a történelmi áttekintést gazdag képi anyaggal kíséri végig; korabeli festményeken, plakátokon, fényképeken keresztül mutatja be a hazai öltözködéskultúra változását az eltelt évszázadokban. A viselettörténeti utazás során megismerhetjük a honfoglalástól napjainkig tartó változások fő vonalát, a történelem és öltözködés kölcsönhatását, de emellett képet kapunk a magyar népviseletekről, a divattervezés hazai kezdeteiről, az első divatlapokról, Budapest divatközponttá fejlődéséről, tervezőkről és divatikonokról.Magyar frakk és Watteau – ránc, A legelegánsabb magyar, Mit illik felvenni?, Fiú ez a lány?, A szocialista „Haute couture” csak néhány az érdeklődést felkeltő címek közül.

A könyv kétnyelvű, a szövegek angolul is olvashatóak, így a szép kiállítású album reprezentatív célokat is szolgálhat.

A rövid leírások, a beleszőtt érdekességek és a gazdag képanyag olvasmányossá teszik a könyvet. Újra és újra érdemes elővenni, mert inspirál és kikapcsolódást nyújt.

Mészáros Mónika


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook