SZÖVETEK, ANYAGOK GÓRCSŐ ALATT

A napokban egy kedves ismerősöm örömmel újságolta nekem, micsoda elegáns öltönyt vásárolt magának fényes anyagból, hozzá egy vékony fekete nyakkendőt is, mert az úgy mutat jól. Gondolkodtam, hogy szóljak vagy sem, de mivel elég jó a kapcsolatunk, elmondtam neki az igazságot. A fényes öltöny kicsit sem mondható elegánsnak, mivel ahhoz, hogy olyan “szép fénye” legyen, nagyon sok műszálat kell, hogy tartalmazzon. Az igazán elegáns öltönyök soha sem tartalmaznak műszálat, még keverékben sem. A jó minőségű gyapjú anyagnál ugyan láthatunk némi fényt, de az inkább selymesen fényes, mint rikítóan. Az egyszínű fekete nyakkendőt meg Európában, az üzleti életben nem használják, csak temetésre. Ráadásul, nem minden testalkatnak előnyös egy vékony nyakkendő. Jelen esetünkben sem mondható előnyösnek! Tudom, hogy bizonyos körökben divatosnak, trendinek, coolnak számítanak ezek a fényes öltönyök, de higgyék el, cseppet sem elegánsak, sőt! Már Coco Chanel is megmondta: “A divat változik, a stílus örök.” Ezt tartsuk szem előtt! Ebből kiindulva arra jutottam, hogy ezzel a cikkel a szövetanyagokat veszem górcső alá.

Ahhoz azonban, hogy gyapjú és gyapjú közötti is tudjunk különbséget tenni, meg kell ismerni a gyapjúfajtákat, hiszen maga a gyapjúszövet is többféle lehet, úgymint merinó, mohair, kasmír és vikunya.

Leggyakrabban merinó vagy mohair gyapjúból készülnek az öltönyök, a kasmírt magában nem, de merinó gyapjúval keverve használják, mert nagyon finom szálú és önmagában a mikronvastagsága miatt nem alkalmas mindennapi viseletre.

A vikunya gyapjúval készült öltönyök a legdrágább minőséget képviselik és nem csak a mikronvastagsága miatt, hanem, mert rendkívül ritka állat. A legnagyobb állomány Peruban található és nagyon kevés gyapjú, mindössze évente 85 és 550 gramm közötti gyapjúmennyiséget lehet lenyírni a háziasított egyedekről. Éppen ezért a világ legdrágább anyaga, a tiszta, 100 százalékos vikunya szövet, egyetlen méter, körülbelül 700 ezer forintba kerül. Nem sok ilyen öltönyt látni, mert ebből az anyagból tényleg csak a tehetős ínyencek készíttettnek öltözetet!

Beszélnünk kell még a Super’s jelzésről is, ami a zakók vagy öltönykabátok belsejében található. Bevallom, korábban semmit sem mondtak ezek a számok, sőt észre sem vettem, de most már tudatosan figyelem, mert nagyon sok minden kiderül belőle. Az anyag vastagságát ugyanis az un. Super’s méretezéssel jelölik.

A Super 100’s méret azt jelenti, hogy 1 gramm fonal 100 m hosszú. Minél magasabb a szám, annál hosszabb fonalat lehet belőle készíteni, így általánosságban azt mondható, hogy minél hosszabb a szál, annál finomabb az anyag.

Hétköznapi viseletre általában Super 100’s-140’s-ig ajánlják, az ennél magasabb szám pl. Super 180’s-240’s nagyon finom anyagminőséget jelez, amit nem célszerű mindennapra használni, mert az igénybevételtől hamarabb tönkre mehet. Ez már egy exkluzív viseletet feltételez, ünnepnapokra, ünnepélyes eseményekre.

A számértéken kívül fontos tényező lehet anyagválasztásnál a vizuális és tapintás útján történő érzékelés, megállapítás.

Bár a kereskedők nem nagyon szeretik, de a legegyszerűbben úgy állapítható meg az anyag minősége, hogy markunkban pár másodpercig meggyűrjük az anyagot és utána kiengedjük. A magas minőségű anyag nem gyűrődik, kiengedés után kirúgja magát.

Kész öltönynél is ugyan így ellenőrizhető az anyag minősége. Olyan helyen kell meggyűrni az anyagot, ahol egy rétegben található, pl. nadrág szára. Lehetőleg ne az eladó szeme láttára, mert tapasztalatom szerint nem veszik jó néven és ugrik a kedvezmény!

A szál vastagságán felül, fontos tényező még a szövet grammsúlya.

A szövet vastagsága szerint megkülönböztetünk nyári szöveteket (200-240 g-ig), négy évszakos szöveteket (280-300 g-ig) és kifejezetten téli viseletre alkalmas szöveteket (300-360 g-ig)

Ez különösen akkor fontos, ha nem öltönyt készítünk belőle, hanem zakó-nadrág kombinációhoz használjuk. Nem szerencsés egy téli anyagból készült zakót és egy nyári anyagból készült nadrágot párosítani vagy fordítva.

Azt is figyelhetjük, hogy az anyag felülete, sima, strukturált, tompa vagy fénylő. Ugyanis a sima és tompa anyagok általános viseletre javasoltak, míg a strukturált vagy fénylő anyagok inkább alkalmibb jellegűek.

Miután kiválasztottuk az anyagot, azt kell még eldöntsük, milyen fazonú öltöny passzol leginkább hozzánk. Persze ez nagyban függ az alkattól is, hiszen nem vagyunk egyformák. Nagyon kevés férfi konfekció méret és a konfekció méretek között is jelentős különbségek mutatkoznak.

Mint ahogy azt már korábban írtam, tartásunk, alkatunk, sokszor nem tökéletes, de ha felveszünk egy öltönyt, joggal várhatjuk el, hogy kijavítsa, vagy legalább csökkentse a tartáshibákat, és megjelenésünket közelítse az ideálishoz! Erről fog szólni a következő cikkem…

Radványi Nagy Emese

Forrás: Emese, Radványi Nagy (2012): Stílus és harmónia az európai normán alapuló férfi üzleti öltözékben (szakdolgozat) Témavezető: Brainel Mehandi

Kép: http://www.scabal.com/mailings/131010_bus_2.htm