Szokások, szabályok Portugáliában
2012.09.14. - Stíluskommunikáció
A portugálok nagyon barátságosak, szeretik a vendéget, s nagyon tisztelik a hagyományokat. Büszkék nyelvükre, tetszik nekik, ha valaki a saját nyelvükön próbál beszélni velük. Ha csak a köszönéseket tudjuk: bom dia (jó napot), boa tarde (jó napot, ha már délután van), boa noite (jó éjszakát), velünk együtt örülnek „nyelvi sikereinknek”, és őszintén, szívből dicsérnek. A spanyol nyelvű megszólítást nem szeretik.
Ünnepek, szokások
Portugáliában a katolikus vallás a legelterjedtebb, a lakosok 94%-a katolikus. Istentiszteletet minden este, minden vasárnap és minden vallási ünnep alkalmával tartanak. Ilyenkor idegenek számára a templomok nem látogathatók.
Ebben az országban nagyon sok ünnep, vallási felvonulás és vásár van, ekkor megáll az élet, mindenki ünnepel, a legtöbb ünnepnek a vallási menet a lényege. Minél északabbra haladunk az országban, annál hagyományosabbak, s külföldi részére annál kevésbé látványosak. Szinte minden városnak van egy védőszentje, az ő tiszteletére minden évben fesztivált szerveznek. Lisszabon védőszentje Szent Antal, Portóé Szent János, Sao Miguelé pedig Jézus Krisztus. Húsvét előtt hat héttel rendezik a legnagyobb eseményt, a Karnevált, ahol kifestik az arcukat, táncolnak, parádéznak. Húsvétkor hatalmas felvonulást tartanak.
Portugália legszínesebb ünnepe a Portóban tartott Szent János Fesztivál, vagy ahogy ők nevezik: Festa de Sao Juao. Júniusban, a nyári napforduló időszakában tartják, egész éjszaka táncolnak, esznek-isznak, s közben egymás fejét ütögetik sípoló kalapáccsal, vagy póréhagymával. Örömtüzeket gyújtanak, átugorják azokat, közben kívánnak valamit, s remélik, kívánságuk teljesül. Karácsonykor vegyítik az Európában szokásos hagyományokat. Náluk van Télapó és Karácsonyapó is. A cipőiket a tűzhely mellé teszik, s az angolokhoz hasonlóan december 25-én reggel osztják az ajándékokat. A hagyományos karácsonyi vacsora sózott, szárított tőkehal és burgonya.
Az erős vallásosság miatt sokáig tilos volt az abortusz, de 2007-ben a portugál elnök aláírta azt a törvényt, amely a terhesség 10. hetéig engedélyezi a beavatkozást. E rendelkezés előtt nagyon szigorúak voltak az abortusz-szabályok, megszegésükért akár három év börtön is járhatott.
Portugál szokásokhoz tartozik a bikaviadal is, melyeket tavasztól őszig rendeznek. Lényeges különbség van azonban a spanyol és a portugál bikaviadal között. Portugáliában nem ölik meg a bikákat az arénában.(Legtöbbjük így is a vágóhídon végzi.)
Van egy Arronches nevű kis falu, ahová minden év augusztusában ezrek érkeznek, hogy részt vegyenek a bikafuttatáson. Az ottaniak ilyenkor szabadon engedik a jószágokat, s aki elég bátornak érzi magát, az megközelítheti, vagy megérintheti őket. Ez egyfajta bátorságpróba, komoly izgalmakat is hoz, mégis minden évben sort kerítenek rá. Az egész napos program célja a szórakoztatás, a bikákat nem bántják.
Üzleti élet
A Portugál gazdaságpolitika számára elsődleges feladatnak számít, hogy javítsa a versenyképességet, támogassa a kis-és középvállalatokat, fejlessze a tudás-intenzív iparágakat, és terjessze az információs technológiát. E feladatok teljesítéséhez szaktudásra van szükség, nem véletlen, hogy a mérnököket, informatikusokat, közgazdászokat keresnek akár külföldről is.
Portugália számára Magyarország – Lengyelország után – a második legfontosabb kereskedelmi partner. A földrajzi távolság ellenére nálunk is vannak portugál-magyar vegyes vállalatok. Ők az építőiparban, ingatlanpiacon, közműfejlesztésben, parafa feldolgozásban, borászatban, élelmiszer- és édességiparban, textiliparban, útépítés és közműfejlesztésben dolgoznak.
Portugáliában is vannak magyar érdekeltségű cégek a vendéglátóipar, az idegenforgalom, a kereskedelem és az építőipar területén.
A portugálok a tárgyaló féltől elvárják a pontosságot, de magukra nézve nem tartják kötelezőnek. Ezért ne lepődjön meg senki, ha a kezdés akár fél órát is csúszik.
Találkozáskor határozott, meleg kézfogásuk van, s a férfiak között nem ritka a baráti ölelés sem. A nők sokszor puszit is adnak egymásnak.
A diplomás embereket akkor is Doctornak vagy Doctoranak szólítják, ha nincsen doktori fokozatuk. (senhor, doctor) Nagyon sokat adnak a rangra, a névre, így nagyon fontos ismerni a megszólítási szabályokat. Nagyfokú udvariatlanságnak tekintik, ha valaki eltéveszti ezeket. Keresztnevükön csak a barátok szólítják egymást. Amíg a keresztnév használatára nem kérnek meg, nem használhatjuk.
Ahhoz, hogy a tárgyalások megfelelő mederben haladhassanak, fontos, hogy jó és szoros kapcsolatot építsünk ki, mutassuk ki, mennyire fontosak nekünk. Az előkészítő tárgyalásokra mindenképp szükség van, már csak az ügyfél meggyőzése miatt is. A döntés meghozatalában számít a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely, a közösség és család szempontjainak érvényesülése.
Az üzleti életben a portugál férfiak öltönyt hordanak, az üzletasszonyok viszont a kosztüm helyett inkább ruhát részesítik előnyben, ami nem feltűnő színű. Férfiaknak csak akkor szabad levenni zakójukat, ha a portugál partner ezt megengedi. Bármilyen meleg van, azt el kell tudni viselni.
A férfiak a hétköznapi életben is kedvelik a hagyományos öltönyt, sokszor még moziban is nyakkendőt és zakót viselnek.
Az első üzleti találkozó alkalmával nem szoktak ajándékot adni. A későbbiekben az ajándék mellé soha se tegyünk céges, nyomtatott kártyát, csakis kézzel írottat. Ha virágot küldünk, vagy viszünk, kerüljük a krizantémot.
Portugáliában mindennaposnak számítanak az üzleti ebédek. A napi fő étkezés az ebéd, ez 13 óra körül kezdődik. Ebédhez és vacsorához is fogyasztanak bort. Ha valaki meghívást kap ebédre vagy vacsorára, illik viszonozni, viszont nem szabad hangsúlyozni, hogy ezt köszönetképpen teszi.
Étkezés
A portugálok nem háromszor esznek egy nap, hanem ötször, a vidéki helyeken hatszor is. A nap a reggelivel indul, ami kávéból vagy teából és egy kis süteményből áll. Ezt többnyire presszókban fogyasztják el nem rohanva, hanem kényelmesen beszélgetve. Tíz órakor ismét egy kis sütemény, hozzá pedig folyadék jár. Délben szinte megáll az élet, az ebédidő 1-1.5 óra. A munkahelyekről elmennek egy közeli hangulatos kisvendéglőbe, ahol csak két-három féle ételt főznek, de azok nagyon finomak, és az áruk is elfogadható. Egy menü: levesből és egy könnyű fogásból áll. Délután következik az uzsonna, majd a vacsora. Vidéken, kisebb településeken még ma is divat a „ceia”, az éjféli vacsora. Ez zárja a napot.
Portugáliában igen népszerűek a fado éttermek. A fado egy különleges, melankolikus portugál zenei műfaj, sok hasonlóságot mutat a spanyol és olasz zenével, de azoknál szomorkásabb, keserédesebb hangulatú. Egy +-énekes (fadista) adja elő egy portugál és egy spanyol gitár kíséretében. Kialakulását az 1820- az évekre teszik. A fado vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is jelenti. Régen, mikor a portugálok este 9 körül elmentek vacsorázni, s jóllaktak, addig maradtak, míg a fények kialudtak. Ekkor gyertyákat vettek elő, azzal világítottak, s megszólalt a fado.
Ma már a turisták miatt nem várnak éjfélig, hanem a fado éttermekben két fogás között tartják a 10-15 perces fado műsorokat.
A portugálok kedvenc ételei közé tartozik a tonhal, a sós tőkehal, a grillezett szardínia, a rákból készült krokettek és a tenger gyümölcsei. Rengeteg öntetet ismernek, s ezekkel szívesen fűszerezik az ételeiket.
Nemzeti ételüket, a tőkehalat több, mint 150 féle módon tudják elkészíteni. Azonban a tőkehalat legszívesebben tojással és krumplival eszik, amit ecettel és olíva olajjal dresszingelnek. Leghíresebb ételük a „bacalhau”, a szárított sós tőkehal. A vegetáriánusoknak nincs könnyű helyzetük Portugáliában. Igaz, kiváló zöldséges ételeik is vannak, de nem ez a jellemző. Ők a sajtokkal és süteményekkel vigasztalódhatnak, mert azokból óriási a választék.
A portugál konyha nagyon fontos kelléke a rizs, amit nemcsak köretként, hanem desszertként is kínálnak. A rizshez tejet, cukrot, tojást, vaníliát, fahéjat vagy reszelt citromhéjat adnak. Igen édesszájúak, ezt a süteményeik bizonyítják a legjobban. Ilyen például a „pastel de nata”, ez egy leveles tészta, melyet vaníliakrémmel töltenek és fahéjjal szórnak meg.
Sokan úgy vélik, hogy kávé nélkül nincs befejezve az étkezés. Nos, aki szereti a kávét, biztos talál olyat, ami a kedvence lehet. A méregerős eszpresszótól a hosszú tejeskávéig minden kapható, s nagyon finom. Ezen kívül a kávé egy jó beszélgetés kiváló kísérője. A portugáloknak mindegy, nappal van-e, vagy éjszaka, fenn akarnak-e maradni, vagy sem, a kávét az éjszaka kellős közepén is megisszák.
Ha házigazdának tudomására szeretnénk hozni, hogy a vacsora ízletes volt, csókoljuk meg a mutatóujjunk oldalát, majd szorítsuk meg a fülcimpánkat a mutató- és hüvelykujjunkkal. A pincért felemelt kézzel tudjuk magunkhoz hívni. Ha másnak jelzünk, hogy jöjjön oda hozzánk, kézfejünket fordítsuk lefelé, úgy integessünk.
A portugál borok
Nem lehet kihagyni a világhírű portugál borokat. Ezek közül a leghíresebb a portói. Azért kapta ezt a nevet még a XVII. században, mert Portó kikötőjéből indították a szállítmányokat. Egyébként a Duoro völgyében megtermelt bort a „Vila Nova de Gaia” pincéiben érlelték, a hordók innen kerültek Portóba.
E bor feltalálásának eredete homályba vész, de az egyik fennmaradt magyarázat szerint brit kereskedők brandyt öntöttek a Duoro-i borba, hogy elejét vegyék az ecetesedésnek. A felfedezések korában is használták ezt a módszert. Attól különleges ez a bor, hogy a must erjedését megállítják a beindulás utáni harmadik, negyedik napon, hozzáadnak kb. 77%-os semleges borpárlatot, s az így kapott 18-22% közötti alkoholtartalmú bor természetesen édes, mivel a mustban erjedetlen cukor marad. A „portói” elnevezés eredetmegjelölés, nem fajtanév, ezért más tájakról származó borok nevében, így Magyarországon sem lehet használni a Porto fajtanevet. Nálunk ez a „Kékoportó” volt, helyette egyes helyeken a „Kékportugál”-t használják.
Mint írásom elején írtam, Portugália élen jár a tudás társadalmának megvalósításához vezető úton. A Magellánról elnevezett program részeként az ország minden pontjára elér az Internet, az ország élő, eleven képet mutat. A fővárosban, Lisszabonban sok az építkezés: felüljárók, metró, új hidak, renoválások. Nem véletlen, hogy egyik kiállítást követi a másik. 2000-ben a világon 33 helyszín büszkélkedhetett 100.000 négyzetméteres kiállítási területtel, ebből 25 Európában található. Portugália a második helyen volt a célhelyek versenyében. 2002-re felsorakozott a nagy kiállítási központok közé.
Pántyéné Horváth Klára
Felhasznált irodalom:
Allan Pease (2005): Testbeszéd, Park Kiadó, Budapest
Orosz Anett szerkesztő (2008): Stílus és etikett, InfoMédia Kiadó, Budapest
internet:
http://borkurzus.szentignac.hu/wp-content/06-samson-gergely-a-portai-bor.ppt
http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=842
http://portugalia.wordpress.com/2008/08/20/cafe-portugues-avagy-a-kave-ahogyan-azt-a-portugalok-isszak/
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3874
