Öltönyviselési kisokos kezdőknek és haladóknak 7.

2014.02.27. - Stíluskommunikáció

ÖLTÖNY-ING-NAKKENDŐ AZ ING OLDALÁRÓL VIZSGÁLVA

Folytatva a korábbi bejegyzésemet, vizsgáljuk meg az ing oldaláról a témát. Szerencsére ma már nem kell vadászni egy-egy jobb darabot és a színekből, mintákból is bő a választék, de talán a bőség zavara, a divat gyorsasága ad némi fejtörést a választáskor. Milyen inghez milyen nyakkendő dukál? Milyen színű inget válasszunk egy különleges alkalomra vagy üzleti tárgyalásra? Pöttyös csíkossal, csíkos kockással, mintás vagy minta nélküli?  A férfi megjelenésnek az a nagy szerencséje, hogy nem kell feltétlenül a divatot követnie. A stílusos férfi öltözködés mélységéről és strukturáltságáról ismerszik meg. Karl Lagerfeld szerint is

„ A divat azok utánzása, akik különbözni akarnak azoktól, akik semmiben sem különböznek egymástól.” A stílusos férfi megjelenésnek inkább történelme van.

Egészen a XVIII. századig az inget a felsőruházat alatt hordták, tehát egykor fehérneműnek számított. Talán ezért maradt meg a protokoll szigorú szabályai alapján is, hogy különösen hölgyek jelenlétében illetlenségnek számít, ha egy férfi engedély nélkül veszi le a zakóját és ingujjban mutatkozik.

A XIX. század végéig a fehér ing egyet jelentett az előkelőséggel. Viselését ugyanis kizárólag az engedhette meg magának, akinek tellett a gyakori mosatásra, és ráadásul a váltáshoz elegendő darab állt a rendelkezésére. Bármilyen munkavégzés bepiszkolta a fehér inget, tehát csakis a gentlemanek, azaz a vagyonos nemesek vagy a tehetős polgárok viselhettek ilyen színű ruhaneműt.

A csíkos ingek csak a XIX. század végén jöttek divatba, de nem könnyen fogadták el őket a kor üzletemberének ruhadarabjaként. A mintás ingek azt a gyanút keltették, hogy a tisztaság hiányát leplezik. Köztes megoldásként a színes ingekre fehér gallért és kézelőt varrtak. Az effajta kombinációk ma is kedveltek, de soha nem sugallnak olyan komolyságot vagy ünnepélyes megjelenést, mint hófehér társaik.

A férfiing formája az első világháború vége óta alig változott. Egyedüli módosításként mellzseb került rá a hatvanas években, az öltönyhöz viselt mellény eltűnésekor. A klasszikusnak tekinthető férfiingen természetesen továbbra sincs mellzseb, már csak azért sem, mert senki sem tudja igazán, mit is kellene tartania benne.

Az egyszínű ingekkel nem nagyon tudunk mellé lőni, a mintás ingek azonban okozhatnak némi fejtörést a nyakkendőválasztás szempontjából is.

Talán a fentiek alapján nem is kell tovább magyarázni, hogy minél apróbb a minta, minél visszafogottabb a színhasználat annál elegánsabb lesz az öltözetünk. Nem véletlen, hogy vezetői szinttől, csak fehér vagy világoskék ing a megengedett. Egy bankban, biztosítónál, magasabb üzleti körökben, de akár a politikai életbe is a kifogástalan elegancia alapkelléke kell hogy legyen.

Persze tudom, hogy manapság nem jár mindenki tiszta fehér ingbe és a némiképp színes ingek már nem sugallnak alsóbbrendűséget. Éppen ezért, ha nagyon vékony a csíkozás vagy a kocka, akkor nyugodtan vehetünk fel hozzá mintás nyakkendőt is, akár csíkosat vagy kockásat, nem fogja ütni öltözködésünket, de akkor öltöny tekintetében a visszafogottság legyen a mérvadó.

Mi a helyzet a kockás-pöttyös és kockás-csíkos párosítással? Erre egy kérdéssel válaszolnék! Mi a célunk vele? Amennyiben nem akarunk nagyon hivatalosan kinézni, az egyszínű öltönyt feldobja a mintás ing, például egy kockás, vagy egy vastagabb csíkos, de ehhez én mindenképpen egyszínű nyakkendőt párosítanék vagy egyáltalán nem is vennék nyakkendőt. Pöttyös vagy más mintás nyakkendőt nem célszerű keverni más mintával. A címlapokon és a celebek világában persze szinte minden elfogadott, de nekik munkaeszköz a magamutogatás. Mi a céljuk vele? Feltűnés, kitűnés, extravagancia?  Személyiségük szürkeségét próbálják vele kompenzálni? Akármennyire csűrjük csavarjuk a példákat a megfelelő társítás fogja meghatározni megjelenésünket, stílusunkat.

Egy kedves stíluskommunikátor kolléganő szavaival élve, a társítás, olyan, mint a zene. Amikor egy szimfonikus zenei művet hallgatunk, csak a zenére figyelünk, a dallam lágyságára, erősségére, dinamikájára, a zene harmóniájára. Viszont, ha az első hegedűs vagy a zongora erősebben szól, esetleg elkezdenek egymással rivalizálni a zenészek, már felborul az egység és csak a zavaró tényezőkre tudunk figyelni.

Így van ez a férfi üzleti öltözködés területén is. Ismerjük a különböző formákat, színeket, de ha nem tudjuk harmóniába hozni, diszharmonikus lesz öltözékünk. Persze, akinek a személyisége megengedi, nyugodtan keverje a mintákat, hiszen tud egy mintakeverés is még az ízlésesség határain belül mozogni, de ezt csak tényleg annak javasolt használni, aki ismeri azt a vékony határvonalat, ami az ízlésest az ízléstelentől elválasztja.

Radványi Nagy Emese


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook