Néhány nappal ezelőtt mutattuk be a Je suis belle tavaszi-nyári kollekcióinak darabjait. Most a márka egyik tervezőjével, Kiss Tiborral beszélgettem tervezésről, divatról és a nemzetközi piacról. Filozófiájuk fontos eleme, hogy a divat és az öltözködés nem kiváltság, hanem mindennapi életünk szerves része, az egyediség kialakításának fontos eszköze. Ezt az egyediséget ragadja meg kollekcióiban a tervezőpáros, Dévényi Dalma és Kiss Tibor. Kezdetektől fogva együttműködnek más művészeti ágak képviselőivel, melyből minden alkalommal újszerű, egyedi darabok születnek. Legfontosabb értéküknek a minőséget tartják, ruháik lényegre törőek, kommunikatívak, mellőznek mindenféle felesleges részletet.

Közös munkátok még a MOME-s éveitek alatt kezdődött. Mikor döntöttetek úgy, hogy elindítjátok a Je suis belle-t?

2005-ben találkoztunk először a MOME-n. Dalma ekkor jött vissza Londonból és került abba az évfolyamba, ahova én is jártam. Az egész csoport féléves munkáját egy divatanyagban szerettük volna dokumentálni a Pep! magazin számára és Dalmát kértem fel, hogy segítsen megszervezni ezt a fotózást. Pár héttel ezután felkérést kaptunk egy bolttól, hogy tervezzünk nekik ruhákat és el is készítettünk néhány darabot. Azonban ezzel egy időben kaptunk egy másik felkérést és átgondoltuk a dolgokat, úgy döntöttünk, márkát alapítunk és megteremtünk a magunk számára egy olyan légkört és normarendszert, amihez azóta is tartjuk magunkat. Mindez pár hónap alatt történt.

Kollekcióitokban központi szerepet kap a kontraszt, az ellentétek találkozása. Ez a két különböző személyiség találkozásának köszönhető?

Biztosan van köze, hiszen elég különböző emberek vagyunk, kezdve azzal, hogy Dalma nő, én pedig férfi vagyok. Azonban a kontrasztokra építés ennél sokkal tudatosabb. Szeretjük a szokatlant, az újat, az izgalmasat, és ezek kommunikációjában is sokat segít, ha kontrasztokkal mutathatjuk be ezeket.

Sokszor dolgoztok együtt különböző művészeti ágak képviselőivel, pl. festőkkel, fotográfusokkal, szívesen próbáltok ki új technikákat, vagy hoztok létre új találkozási pontokat, mint amilyen a Kaleidoszkóp-projekt is volt. Számotokra mit jelent a divat? Lehet egyfajta játéktér a művészi és a hétköznapi között?

Nagyon szeretünk olyan emberekkel együtt dolgozni, akik hasonlóan gondolkoznak, mint mi, profik és a maximalizmusra törekszenek, bármilyen területről is legyen szó. A képzőművészet mindkettőnk számára egy roppant fontos intellektuális terület, és az inspirációi kimeríthetetlenek. A divat számunkra egy iparág. Az öltözködés egy óriási játéktér, ami a hétköznapokat differenciálja, élménnyel dúsíthatja, tuningolhatja az önbizalmunkat és kiemelhet vagy elrejthet a tömegből. Teli van érzelemmel.

Tibi, azt mondtad egy riportban, hogy egy olyan generáció tagjai vagytok, akik új szemléletet hoztak a divatba. Milyen ez az új szemlélet?

Előttünk nem voltak nagy példák, hogy a hazai és nemzetközi mezőnyben hogyan szerepeljünk, hiszen egy teljesen más struktúra működött itthon. A tervezők főleg mérték után dolgoztak és kollekciókat sem a piaci ütemben készítették. Akik külföldre dolgoztak, féltve őrizték tudásukat. Teljesen egyedül kellett megtapasztalnunk, több akkor induló márkával együtt, hogy hogyan működik ez az iparág. A MOME próbálkozott ugyan ebben segíteni: a szakmai és művészi tudás elsajátításában élen járt egyetemünk, de a piacra lépésről lövése sem volt senkinek. Dolgozunk. Évente 2-4 kollekciót készítünk. Anyagvásárokra járunk, kollekcióinkat a piaci igények szerinti időpontokban és helyeken mutatjuk be, prezentáljuk. Nem dolgozunk egyéni megrendelések alapján, azokat a darabokat alakítjuk vásárlóink alkatához, amiket kollekciónkban megtalálnak. Talán ez az erős nemzetközi igazodás az, ami nagy különbség volt elődeinkhez képest és rengeteg munkát igényelt ennek elérése.

Ezekben a hetekben zajlanak az őszi-téli kollekciókat bemutató divathetek. Mennyiben befolyásolják saját kollekcióitokat, stílusotokat a nemzetközi trendek?

Biztosan befolyásolják minimális mértékben, de mi is ilyenkor mutatjuk be ugyanazt a szezont. Erős tervezői szemlélettel dolgozunk, számunkra olykor fontosabb a kollekció koncepciója, mint az uralkodó trend. Sokszor csak 2 évvel később lesz népszerű az, ami nálunk már korábban megjelent.

A hazai és a nemzetközi piacon is szinte a kezdetektől jelen vagytok. Mennyire lehet tartani a lépést a nemzetközi divatipar elképesztő tempójával?

Most már nem nehéz lépést tartani. Tudatosan kell építkezni.

Egy tavalyi interjúban azt nyilatkoztátok, hogy hosszú távú terveitek között szerepel egy erősebb nemzetközi reprezentáció kialakítása. Magyar tervezőkként ezt mennyire nehéz megvalósítani? Mennyire nyitott a külföldi közönség az új belépőkre?

Ha tudod, mit szeretnél és előtted a cél, akkor semmit sem nehéz megvalósítani, ugyanakkor nyitottnak kell lenni az emberekre és a lehetőségekre. Egyedül azonban semmit nem lehet elérni. Megfelelő szakember gárda a legfontosabb, enélkül nem lehet sem itthon, sem a nemzetközi piacon boldogulni. A külföldi piac nem az újdonságot keresi feltétlenül, hanem a profizmust és a stabilitást, a megbízhatóságot.

Más „arcotokat” mutatjátok a hazai és a nemzetközi közönségnek, vagy hasonló kommunikációt folytattok mindkét irányba?

Megalakulásunk kezdete óta a nemzetközi piac követelményei szerint. Egyáltalán nem. Minden piacon egyformán vagyunk jelen. Imádjuk a nőket, a karaktereket, ahogyan ruháinkat hordják. Szeretjük, ha valaki optimista és ez sugárzik is róla.

Milyennek látjátok a magyar divat helyzetét európai viszonylatban? Miben sikerült fejlődni az elmúlt években, és miben kell még fejlődni?

A magyar divat olyan most, mint egy vulkán belsejében a láva. Kavarog, fortyog, készülődik, folyamatosan alakul. Nem irigylem azokat a fiatalokat, akik most kezdik el iskoláikat vagy fejezik be az egyetemet, mert rengeteg új márka születik hónapról hónapra.

Jövőre ünnepli a márka a 10. évfordulóját. Terveztek valami különlegeset erre az alkalomra? Vagy még túl korai erről beszélni?

Tényleg! biztosan. Torta tuti lesz