Színes selymek, fodrok, csipkék

2014.03.05. - Stíluskommunikáció

AZ 1830 ÉS 1940 KÖZÖTTI ÉVEK DIVATJA A ZALAEGERSZEGI GÖCSEJI MÚZEUMBAN

Színes selymek, fodrok, csipkék, a divat változásai 1830 és 1940 között címmel nyílik kiállítás március 12-én Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

A kiállításon a korabeli ruhák mellett régi divatrajzokat, fotókat, a Festetics Kastélymúzeum könyvtárából származó eredeti divatfotókat mutatnak be, és betekinthetünk egy 19. századi varrószalonba és fehérneművarró műhelybe is – mondta el Megyeri Anna történész szerdán sajtótájékoztatón.

A száz évet átölelő kiállításon bemutatják a női-, a féri-, a gyermek és a fehérneműdivat változásait, korabeli fotókon illusztrálják, hogy milyen hatással volt a sport az öltözködésre. Felvonultatják a viseletekhez tartozó kalapokat, cipőket, a látogatók választ kaphatnak azokra a kérdésekre is, hogy mire szolgát cipőgomboló, és mire a kesztyűtágító, hogyan illett viselni a karmantyút és miképpen a kalucsnit.

A kiállítás egyik része az öltözködési és a viselkedési szokásokat mutatja be. Választ kaphatunk a kérdésre; társadalmi osztálytól és napszaktól függően hányszor kellett más-más ruhát ölteni a főúri hölgyeknek és hányszor a polgárasszonyoknak, mi illett a reggelihez és miben kellett megjelenni a délutáni korzón és miben az esti bálon – ismertette a történész.

A tárlaton bemutatott ruhák csodaszép, eredeti darabok, az egyik öltözetet például egy zalatárnoki polgárasszony viselte az 1900-as években.

Kaján Imre múzeumigazgató arról beszélt, hogy a múzeumlátogatók számára izgalmas kérdést jelent, hogyan éltek, hogyan gondolkoztak az emberek a századfordulón. A 20. század első fele fejlődő szakasza volt a magyar történelemnek, a társadalom polgárosodott, az emberek gazdagodtak, és ezt a divattal is kifejezték. A kiállítás azt is illusztrálja, hogy mit árultak a régi boltokban, de a korabeli leírásokból azt is tudjuk, hogy száz esztendővel a leányoknak, hogyan üzentek legyezőikkel a legényeknek, és azt is, hogy a legnagyobb merészségnek számított, ha egy hölgy kacéran a bokája fölé emelete a szoknyáját.

Az időszaki kiállítás május 18-ig tekinthető meg Zalaegerszegen. A Múzeumi találkozások rendezvénysorozat keretében április 9-én Béres Katalin, Marx Mária és Megyeri Anna történész és Marx Mária néprajzkutató tart előadást Kalandozások a divat világában címmel, május 7-én pedig Laczó Henriette jelmez- és divattervező beszélget Kunics Zsuzsannával, a kiállítás rendezőjével (a nagykanizsai Thúry György Múzeum történészével) beszélget a Göcseji Múzeumban.

MTI


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook