Geo-Style. A globálisnak és a lokálisnak létezhet összehangolható stíluskommunikációja? A stíluspárhuzamok távoli emléke néha visszatér. Nem lenne meglepő, ha valaki most a Föld másik oldaláról viccesen, Brenda Lee aláírással ezt az SMS-t küldené: „I left my heart in San Francisco”. Vagy ezt az üzenetet írná:„I found my love in Portofino.” (Dalida). Egy régi sláger, Harangozó Teri előadásában az 1960-as éveket hozza vissza: „Nézem a színes prospektusokat, / S közben elábrándozom… / Párizs és London és Berlin és Róma, / Utazni jó nagyon! (…) / Szeretném bejárni a Földet, / Minden városát. (…)” Április 22-én van a Föld Napja, de más napokon is gondolunk életfeltételeket nyújtó kék bolygónkra. Tápláló Földanyánk óriási irántunk a szereteted! Mi kicsik vagyunk és nagyok, esendők és hősök és hétköznapi kallódást átélő reményteli emberek. Létezik a kozmikus magány? „Vannak helyek, ahol élőbb a föld, / utak melyek lángolnak, vagy sajognak / s akárhol leszel, mindig visszahoznak, / tájak, melyek már túlvilági kört / zárnak körénk, itt a kék, ott a zöld: / a gyöngyös Tejút könnyeiddel oktat / s annál a fánál erősebben ott vagy, / mint bárki bárhol: delet és gyönyört / őrzöl s az téged. Így szövődsz bele a Mindenségbe, (…)” Szabó Lőrinc: Ahol élőbb a föld című verse az emberi érzelemmel átszőtt kozmikus távlatot érzékelteti.

Bolygónk a Nap körül kering. Közben a saját tengelye körül is forgást végez. Az élet fenntartásához szükséges légköre van. Fénnyel, élettel átitatott kőzetbolygó. Talajréteget, ásványkincset, hegyeket, völgyeket, növényeket, embereket, állatokat, kultúrákat és történeteket és rengeteg vizet hordoz a felszínén. A világűrből nézve egy gömb alakú, kötött pályás űrjármű a Föld és mi vagyunk az utasai.

A Föld mozog, a forgásban nem mindig a napos oldal a miénk. Szegeden, a Tisza és a Maros folyók partjánál kereshetünk történelmi nézőpontokat is. A Tisza-parti, a Szeged-környéki feltáratlan régiségeket, a csongrádi tájakon Attila sátorvárosát, a Maros-parti vidéken Gellért püspök palotáját, Ajtony, majd Csanád várát és monostorát és jóval korábbról az újkőkorszaktól, a bronzkortól a honfoglalásig ismert különböző népek fényeit már rég elnyelték a letűnt századok és évezredek.

Ember és természet viszonyában sok a változás, de az állandóság is. Az ismétlődő árvizek medertépő, talajépítő hordalékáramlása a partokat és holtágakat párhuzamos világokba tagolta. A mocsármaradványos réteken a sóvirág, a sziki mézpázsit, az aprófészkű aszat, a vetővirág, a sziki kocsord, az őszi csillagvirág, a tavaszi hérics még jól élhet? Az újraképződő harmatból a növények hajnalban kortyolgatnak, majd saját törvényük szerint a napútra tekintenek. A növényi életet jellemző csend-kommunikációból, mi emberek, sokat tanulhatunk.

Egyensúlyt, jóérzést keresünk. Ráhangolódunk a Napfelkeltére. Gondolhatunk rá, mennyi élőlénnyel vagyunk együtt ilyenkor. Szét vannak szórva a részletek. Gyönyörködünk a sziki üröm gyökerén fejlődő sztyepplepkében, csodáljuk a pacsirtát, rejtekén megpillantjuk a túzokcsibét, érzékeljük a földalatti járatok labirintusát építő vak földikutya szorgalmát, látjuk a darvak vonulását és néha a városszéli halastóban úszkáló halak ezüstpikkelyes teste is felvillan előttünk. Mennyi feledett szépség. Ma történt mindez vagy csak gyerekkori emlék?

Hívószavak: talaj, kőzet, „földabrosz”. Keressük a „kicsiben a nagyot.” Érezzük, talaj van a lábunk alatt. A jelenben konkrét minden. Viszont állandóan pereg egy retrospektív film? A földfelszínt érzékeltető versek közül fülünkbe cseng Arany János Toldi című költeményének Első énekéből a két kezdő sor: ”Ég a napmelegtől kopár szík sarja, / Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;” A 18. század végén, a 19. század elején a rétek szikes talaját Tessedik Sámuel is kutatta. Új módja a Rétek Igazításának című művében foglalta össze eredményeit, (Buda, 1801). Munkáját az egykorú német nyelvű sajtó ismertette, (Patriotisches Wochenblatt, 1804). A szikes földek javításának magyar módszeréről egy hazánkban tanulmányúton járt mérnök angol nyelvű összefoglalót tett közzé Indiában, (Hawes, C. G.: Report on Reclamation and Drainage of Alkali Lands in Hungary. Bombay, 1933.)

Kőzetbolygónk tele van titkokkal. Tárolja a geológiai időt. Ásványokban gazdag a Föld gyomra. Born Ignác, akit Mozart Sarastro alakjában örökített meg A varázsfuvola című operájában, 1770-ben ásványgyűjtő és bányalátogató utazást tett Temesvárra, a Bánságba és Erdélybe. Tapasztalatait több nyelven publikálta. Az aranyat és ezüstöt tartalmazó érc kiolvasztásának technológiáját is továbbfejlesztette. F. S. Beudant, 1818-ban a magyarországi ásványtani és geológiai viszonyokat tanulmányozta. Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’année 1818 címmel Párizsban könyvet jelentetett meg 1822-ben. Térképek és utazások? A Kárpát-medencét és a szomszédos térségeket bemutató régi „földabroszok” közül kiemelkedik S. Staszic lengyel tudós 1806-ból származó térképe. A 18. század végéről R. Townson Travels in Hungary című, 1797-ben Londonban kiadott műve tudósított.

Bolygónkon a természet törvényei egy belső játékelvet érvényesítenek? Önmagukat apránként javító-felülíró módon működnek. Nekünk nem szabad feledni a Földdel harmonizáló játékszabályokat. Földanya természeti elemekkel jelez. A bibliai értelmezés is újragondolható (vö. Mt 5, 13-16). A környezetszennyezést és a globális klímaváltozást vizsgálva még időben mindenki jó belátásra térhet. A probléma megoldása felgyorsulhat. Milliárd éveket megélt Földanyánk sóhaját hallani. Sebei mélyülnek? Enyhíthetjük fájdalmát. Az Egyenlítő mentén gondolatban karoljuk át!