„Alexander McQueen – Savage Beauty” – a kiállítás végre hazatér

2014.05.03. - Stíluskommunikáció

TOMASOVSZKI BEÁTA HÍRFOLYAMÁBÓL

„London az a hely, ahol felnőttem. Ott van a szívem és az inspirációim” – mondta Lee Alexander McQueen a brit fővárosról, ahol 1969-ben született, és ahol tragikus módon 31 évvel később meghalt. London hatalmas befolyást gyakorolt a tervezőre. Kérdéses, hogy a világ egy másik pontján vajon hasonló módon képes lett-e volna saját egyéniségét ilyen mértékben kibontakoztatni – hisz az tény, hogy a kreatív emberek számára alapvetően meghatározó az a hely, ahol élnek, ahogyan alkotnak.

Ezért is csodálkozott a divatvilág, amikor a tervező 2010-es halála után az első retrospektív kiállítást nem saját hazájában, hanem New York-ban rendezték. 2011-ben a Metrolopitan Museum a szokásos évi „Met-gálát” (Costume Institute Gala) Alexander McQueen-nek szentelte. A „Savage Beauty”című kiállítást 2011. május 4-től augusztus 9-ig látogathatta a közönség. Nem csak a bemutatott divatművészeti darabok döntöttek rekordokat, hanem a látogatottság is: több, mint 600.000 érdeklődő volt kíváncsi a felejthetetlen angol divattervező munkáira, és ezzel a Metropolitan Museum történetének egyik legsikeresebb kiállításai közé került.

A New York-i zárás után többen rebesgették, hogy a „Savage Beauty” talán átköltözik Londonba. A találgatások végre beigazolódtak: 2015. március 14-től egészen július 19-ig lesz látható a Victoria&Albert Museum-ban az a közel 100 kiállítási darab, melyek felölelik az egyik legtehetségesebb angol tervező munkásságát.

 

Lee Alexander McQueen tervezői munkájában megtestesítette mindazt, melyet London és egész Nagy-Britannia is szimbolizál – olyan mértékig művészinek és modernnek lenni, amennyire csak lehetséges. Az a művészi szintű kézművesség, mely alkotásaiban mindvégig jelen volt, Angliával is szorosan összekapcsolódik. És ez az, ami az ország divatiparát még a franciák előtt híressé tette. Az a kissé borús fantáziavilág, amely minden kreációjában felfedezhető, és amely bemutatóit valóban egyedivé és megismételhetetlenné varázsolta, szintén a brit kultúra egyik sajátossága, ami többek között a viktoriánus korszakból ered. És ne feledkezzünk meg arról a lázadásról, ami McQueen szemléletét is jellemezte, szintén szoros összefüggésben van a brit kultúrával, – gondoljunk csak a punk-mozgalmakra.

 

„Nagy-Britannia mindig is az élvonalba tartozott a kultúra minden területén, a művészettől egészen a pop zenéig. VIII. Henriktől egészen napjainkig. Ez egy olyan nemzet, aminek tagjai büszkék saját örökségükre. Ezek közül van néhány jó és van néhány rossz, de egyszerűen még sincs a világon ehhez fogható hely.” – mondta McQueen egy David Bowie-val készült beszélgetés során. Ebből is látszik, hogy a tervező darabjai nem is lehetnének jobb helyen, mint Londonban.

 

Forrás: http://www.vogue.de/people-kultur/kultur-tipps/ausstellung-alexander-mcqueen-savage-beauty-im-v-a-in-london  (2014. 04. 29.)

 

Kép: http://www.vogue.de/people-kultur/kultur-tipps/alexander-mcqueen-savage-beauty-im-v-a-in-london/michel_dufour_-_alexander_mcqueen_aw_rtw_2006_-_getty_images  (2014. 04. 29.)


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook