JÓL ÉLNI – DR. HORVÁTH RÉKA ROVATA

Az ember átutazza a fél világot, és a legjellemzőbb, amit az ottani mindenségre mondhat széttárt karokkal, hogy “Háááát, ez Cuba!”.  Hogy milyen? Érdekes! Azoknak, akik hosszú évekeig éltek a szocializmusban, azoknak Cuba “retro” érzéseket nyújt úton útfélen. A fiatalabbaknak meg mókás, furcsa, vicces vagy érthetetlen. Egy biztos: nagyon-nagyon különös és egy pillanatig sem unalmas vagy megszokott.

A megérkezés a szállodába emlékezetes volt. Nem is a megérkezés, hanem az első párbeszéd a recepcióssal. A laptopomat kézipoggyászként végigcipeltem Budapesttől Varaderoig, hogy tudjak leveleket írni, képeket küldeni. A bejelentkezés végén, amikor a szobakulcsot, ami igazi nagy kulcs volt, megkaptuk, megkérdeztem, hogy milyen internet lehetőség van a szobában. A bell-captain nem értette, visszakérdezett. Újra elmondtam, hogy azt szeretném tudni, hogy vezetékes net van-e a szobákban vagy wi-fi,  mi a password, kell-e jelszó és hasonlók. A férfi még mindig értetlenül nézett, mint aki nem érti. Csodálkoztam. Aztán kihajolt a pult mögül, meglátta a laptopot a kezemben, és mutogatva rá spanyolul mondott valamit a többieknek és jót nevetett. Akkor ezt nem tartottam túl udvarias dolognak, később legalább azt  megértettem, hogy miért szórakoztak olyan jól. Nem hogy a szállodában, de az országban sem volt olyan szélessávú internet, amit mi már hosszú évek óta megszoktunk. Laptop? Meg wi-fi a szobákban? Ugyan már! Hisz ez Cuba!!!!

A szálloda a kevés 5 csillagosok egyike volt Varadero-n. A félszigetet, ami szállodákkal teli üdülő övezet,  egy keskeny híd köti össze a szigettel. Az átjárónál katonai ellenőrző pont, hogy csak a hotel lakók mehessenek be és az ott dolgozó cubaiak.

A hotel minősége  kissé eltér a világban megszokott 5 csillagos színvonaltól. Kubai ötcsillagos. Kényelmes, tágas, megvan benne minden, mégis furcsa és szokatlan…..sokan talán épp ezt élvezik benne. Ezt az összes ottani szállodára el lehet mondani, amelyikben jártam. Nincsenek modern megoldások, amire az ember felkapja a fejét. A legtöbb dolog inkább “hagyományos”. Nincs jelen a modern technika, ami már önmagában is szokatlan. Ha számítunk rá, vagy elfogadjuk, akkor egyáltalán nem zavaró. A technikai megoldásokat a nagyszámú személyzettel pótolják. Cubaban nincs munkanélküliség, mindenkinek van állása, ezért sok a tanár, az orvos a rendőr és a szállodai alkalmazott is. Minden működik, mindenre van ember. Nem kapkodnak, nem sietnek. Ha kérdeztem valamit, elmondták, ha kértem, elintézték. Nem azonnal, nem gyorsan, de rendben volt. Egyetlen dolog nem sikerült: a hotelben feladott képeslapjaink soha nem értek célba.   A szálloda nagy, egy központi több emeletes épülettel és abból kinyúló szárnyakkal. Becslésem szerint 200-250 szobás lehet.  A berendezés régies. Minden barna, inkább sötét tónusú. A szobában volt minden, ami szükséges, klíma, minibár, telefon, TV, széf. Tisztaság volt és gyönyörű kilátás. A közös terekben, a lobby-ban, a nagy központi bárban is hasonló a hangulat: tágas nagy a tér, nagyon sok a növény, a virág. A kanapék nagyok, kényelmesek. A bár választéka imponálóan sokolkdalú volt.

A hotel all-inclusiv, akár a többi a félszigeten. Minden szállodában eltérő színű karszalagot kapnak a vendégek, így igyekeznek elkerülni, hogy illetéktelenül besétáljon valaki és egyen-igyon kedvére. Én ezt nem tartanám tragikusnak, de ők nagyon ügyeltek rá, hogy elő ne forduljon.

Amikor megérkeztünk meglepett, hogy az épülethez milyen közel van a tenger. A lobbyból kisétálva 1-2 perc alatt a víznél voltam. A part fehér homokos, a víz mesés színű kék és zöld árnyalatokban játszik. Hatalmas nyílt vízfelület, nincsenek szigetek. Nekem ez tetszik a legjobban. Nagy medencefelület is van, napozóágyakkal. A parton idejében kell ágyat foglalni, mert nincs elég. Ki korán kel….annak jut napozóágy. A víz meleg és elképesztően tiszta. A fehér homok miatt egészen világoskék a sekélyebb részeken. Gyönyörű.  A kertben több bár is van, valamint különböző éttermek. A bárokban a fogyasztás ingyenes. Bizonyos éttermekben előre kell helyet foglalni és fizetni kell a fogyasztást.

A szervizzel nem volt semmi gond. Rengeteg alkalmazott teszi a dolgát. Az európai szokásokhoz mérten kicsit lustán dolgoznak. Ez nem udvariatlanság a részükről–más kultúra, más habitus. A bárokban mindenképpen érdemes kipróbálni a jobbnál jobb koktélokat és a kubai rumot, amiből hatalmas a választék.

A szobalányok hatalmas kreativitással alkottak különböző szobrokat és kompozíciókat a törülközőkből. Máskor virágszirommal hintették be a fürdőszobát. Kedveskedtek, játszottak.  Ha bármire szükségünk volt, mindent el lehetett intézni. Sok egydolláros borravalót adott mindenki a személyzetnek, amit aztán esténként a WC-s néni “boltolt” vissza peso-ra, mert a kubaiak sehol nem fizethettek amerikai valutával.

Az étterem kínálata ugyancsak eltért a megszokottól. A reggeli választék hatalmas, csodálatos gyümölcsökkel. Meglepett, hogy mennyi addig ismeretlen ízt kóstolhattam. A reggelinél több szakács süt friss halat, tojást, ki mit kér. A kávé azonban!!! Az borzasztó volt. Soha nem ittam olyan reménytelenül rossz kávét reggelire, mint ott. Ha csukott szemmel itta az ember, biztos nem találta volna ki, hogy  az kávé.  Csak a színe emlékeztetett rá.  Aztán rájöttünk, hogy a bárban rendes kávégéppel főzött eszpresszót lehetett kapni. Az jó volt. Lehet, hogy onnan vitték az étterembe a zaccot és abból főzték a filter-kávét? Ez persze vicc, de nagyjából olyan íze volt.

Ebédre főleg egyszerűbb és könnyebb fogások közül lehetett választani.

A vacsora elegáns volt.  A vendégek mind esti öltözékben jelentek meg. Ne felejtsük el, hogy Cubaban nincsenek amerikai turisták! Kanadaiakkal van tele a szálloda. És persze németekkel, angolokkal és sok más ország lakóival, de amerikaiak nem jöhetnek. Ez a tény valahogy nincs benne a köztudatban. Furcsa, hogy a nagy szabad ország nem engedi az állampolgárait Kubába  Nem is lehet például amerikai átszállással utazni, mert amerikából nem repül gép oda.

Térjünk vissza a vacsorára!  4-5 kis főző-sziget volt minden este, ahol különböző dolgokat készítettek frissen. Az egyiknél halat sütöttek, máshol húst, a harmadik helyen olasz tésztákat tálaltak többféle mártással, máshol zöldségeket, gyümölcsöt grilleztek. A büféasztalok kínálata is gazdag volt.  Nagyon jó hangulata volt az esti óráknak.

A lobby emeleti részén utazási irodák voltak, ahol különböző programokra lehetett jelentkezni. Autóbérlés is volt helyben. Nagyon olcsón lehetett egyéni kísérőt vagy idegenvezetőt bérelni. Érdemes volt, hisz ő ismerte a szigetet és az ott uralkodó sokszor furcsa vagy értelmetlen szokásokat.

A sportolási lehetőségekre nem lehetett panasz. Mindenféle vízi mókát ki lehetett próbálni a banánozástól a búvárkodásig.A szálloda egy hatalmas golf pálya közvetlen szomszédságában van, úgyhogy elég sok golfozó lakott ott. A fitness terem nem volt túlzsúfolt, sem gépekkel, sem emberekkel. Legtöbbször egyedül voltam ott, igaz, többnyire reggelente jártam. Minden gép elavult volt, de jól működött. Légkondicionálás ott nem volt.

Nagyon dicséretes dolog volt, amit máshol nem tapasztaltam, hogy a hotel igazgatója minden nap ott volt a vendégek között és beszélgetett velük. Megkérdezte, hogy jól érzik-e magukat és kellemes időtöltést kívánt. Nagyon kedves gesztus.

Azt mondják Cubára, hogy valakit vagy rabul ejt, vagy elborzaszt. Szerintem vannak átmenetek is, nem csak ez a két véglet. Az biztos, hogy az a bizonyos cubai életérzés mindenhol jelen van és különössé tesz minden ott töltött pillanatot.