Nagytakarítás
NetLét25 – BORDÁCS RITA ROVATA
A különféle vallási ünnepekhez kapcsolódó elmélyülés, önmegtartóztatás és adakozás időszakából az elektronikus kapcsolattartás „hívői” is merítkezhetnek.
Nem érdemes várni egy-egy mérföldkőre az életünkben ahhoz, hogy nagytakarítást tartsunk social media platformjainkon. Húsba vágó és kellemetlen álláskereséskor, vagy felelősségteljesebb pozícióra várva, akár új oktatási intézménybe lépés előtt, ha valami oda nem illő előbukkan rólunk a süllyesztőből. A romboló hatások eltorzíthatják a jelent és alááshatják a jövőt. Hiába került a pillanat nálunk a feledés homályába, elég, ha egy kedves ismerős több év után jót mulatva a régi képen kommentel és máris van min csámcsogni.
Vagy nézzük a megállapodás esetét. Bulizós, kilengős, szabad életforma után villámcsapás szerűen egyszer csak belép a nagy, vagy egy újabb nagy Ő. Illetve csak belépne. Ahogy trendin becsatlakozik közösségi életünk internetes színterére, el is veszíthetjük az elején még oly törékeny bizalmat, ha ott díszeleg az előző „egyetlenek” fotója. Lehet, hogy időrendben jóval korábbi történetek örökségei bukkannak fel, de mégsem jó látni az „előzményeket”. Beállni a sorba meg ki akar? A múlt időt dobozoljuk, a múló szeszélyről pedig beszámolni sem érdemes.
A vallások periodikusságához hasonlóan szükségszerű az elmélyülés az interneten rögzített életünk pillanataiban is: időről-időre áttekinteni az összetételt, redukálni a mennyiséget, hiszen több száz (akár ezer) kép mellbe vágó mennyiség és nem feltétlen releváns emlékek őrzői. Az elengedés és a megtisztulás folyamata a virtuális életnek is része.
