Pályi Réka: Stílusos életterek. Az előszoba

2014.10.17. - Stíluskommunikáció

1. Ha a szem a lélek tükre, akkor az előszoba a lakásé.

Joggal kérdezhetjük, egy ilyen jelentéktelennek tűnő helyiség hogyan tölthet be mégis ilyen fontos funkciót. De elég csak végiggondolnunk, mi az előszoba szerepe az épületekben. Elhelyezkedésénél fogva átmenetet képez a külső és a belső világ között, a privát és publikus szférát köti össze, illetve különíti el azokat.

Már az ókori Rómában is fontos feladattal bírt a vestibulumnak nevezett, az utcától az átriumot (melyből azután az intim szobák nyíltak) elválasztó hosszú folyosó. Nem csupán a biztonságot szolgálta és a lakóterek intimitását növelte, hanem gyakran dús díszítettségével a jólétet is szimbolizálta. Számos esetben a díszes kapun átlépve, mozaikkal gazdagon kirakott, akár vendégváró, akár tolvajokat elijesztő feliratok, képek díszlettek itt.

Későbbi korokban az előterek, hallok építészeti jelentősége tovább erősödött, hiszen méreteivel, pompájával a tulajdonos társadalmi rangját, vagyonát is szimbolizálni kellett. A középületek, üzletek hatalmas előcsarnokai is a belépő lenyűgözésére szolgáltak, amellyel a tiszteletet, megbecsülést és a bizalmat igyekeztek az építtetők előidézni.

Napjainkban sajnos hajlamosak vagyunk – megfeledkezve prezentáló feladatáról – csupán egy szükséges szélfogóként, ruhatárként, és nem az otthonunk szerves részeként tekinteni rá. Pedig kis odafigyeléssel és néhány apró trükkel még a legapróbb előszoba is hívogató, hangulatos belépővé válik, amely stílusosan vezet be az egyén személyes tereibe, legyen az iroda, üzlet, vagy privát otthon.

A klasszikus, több ezer éves kínai térrendezés ismerete nélkül, annak sok eleme megjelent a nyugati építészetben is már évszázadokkal ezelőtt. Ezek olyan, tapasztalati úton megszerzett tudásra épültek, melyeket mára sajnos elfelejtettünk alkalmazni. A bejárathoz, fogadó helyiséghez kapcsolódó „szabályok” már a kapu és a ház közti előkertet is érintik, nem beszélve a nagy jelentőséggel bíró bejárati ajtóról.

Tehát már mielőtt belépnénk egy lakásba, üzletbe, vagy irodába, megannyi jelzést kapunk, melyek nagy részét csupán a tudatalattink raktározza el. Azonban mindezen hatásoknak köszönhetően az ajtón átlépve már komoly prekoncepciókkal rendelkezünk. Ha tehát nincs lehetőségünk (pl. egy társasház esetében) a bejáratunkhoz vezető utat tisztává, barátságossá, világossá – azaz hívogatóvá – tennünk, akkor még fontosabb, hogy az előszoba megjelenésével kompenzáljuk az addigi benyomásokat.

  1. Rend a lelke mindennek!

Bármilyen pici belépőről is legyen szó, a rendezettség és tisztaság kötelező eleme egy stílusos előszobának. Egészen apró helyiségekbe nem érdemes szekrénykéket bezsúfolni, elég néhány akasztó, egy tükör és egy lerakó polc, vagy kulcsszekrényke. Egy kislakásban amúgy sincsenek távolságok, ezért ha a cipős-, vagy a beépített szekrény máshová kerül, az is csak néhány lépés távolság.

Így elkerülhető, hogy a rengeteg kabáttól csak háromnegyedéig lehessen kinyitni a bejárati ajtót, vagy hogy keresztülzuhanjunk a cipőkön, mikor átvesszük a postástól a levelet.

Nagyobb méretű előszobákban bármennyire is csábító, hogy sok rakodófelületet alakítsunk ki,  mégis vigyázni kell a holmik felhalmozásával. Érdemes egy kis ülőrészt kialakítani a cipőhúzáshoz, konzolasztalt tenni a tükörhöz, de a sok fogason és cipőtartón elhelyezett látható ruhadarab sosem fog rendezett képet mutatni. Ezért ajánlott beépített szekrényeket, szép díszdobozokat, kosarakat használni, és azokba elrejteni mindent, amire az előszobában szükségünk lehet.

  1. A fény öltöztet!

A megvilágításnak hatalmas ereje van, megmutathat és elrejthet, vakíthat és melegséggel tölthet el. Éppen ezért okosan kell használni. Célszerű és hasznos a megfelelő erősségű általános megvilágítás, de érdemes lokális fényforrásokat is alkalmazni, például a tükörnél falikarok elhelyezésével. Szép részleteket spotokkal is kiemelhetünk, vagy színes LED-csíkokkal egészen különleges hangulatokat alakíthatunk ki. Fontos, hogy induláskor jól lássuk magunkat a tükörben, vagy a reggeli kapkodásban könnyen megtaláljuk a kulcsainkat. Mindezekhez elengedhetetlen a megfelelően tervezett világítás.

  1. Mutassuk meg a stílusunkat!

Tegyük az előszobát is a lakás koherens részévé, akár színeivel, akár a burkolataival, amelyek egységet alkotva a lakás egészével, folytonosságot teremtenek a terek között. Például, ha egy szín következetesen felbukkan a lakásban, használjuk az előszobában is, akár csak egy képkeret, vagy egy akasztó színének megválasztásakor.

Textilekkel, dekortapétával, egy jól megválasztott tükörrel vagy képkerettel csodákat lehet elérni anélkül, hogy helyet foglalnánk velük a hasznos térből. Ezek a dekorációs elemek azonban nem mehetnek a praktikum rovására. A padlónak, falaknak strapabíró burkolatot kell kapniuk, melyek jól és könnyen tisztán tarthatóak, a tükörnek megfelelő méretben és magasságban kell a falra kerülnie, hogy egész alakos képet kaphassunk benne, és a sáros cipőknek is helyet kell biztosítani például a lerakó/leülő alá helyezett csepegtetőtálcán.

Szerencsére a praktikum és az esztétikum nem zárja ki egymást, csupán jól átgondolt tervezést igényel, hogy a szükséges egyben stílusos is legyen.

+ 1 tipp: – Tudta Ön?

Az ananászmotívum évszázadok óta a vendéglátás és a luxus szimbóluma. Míg a közép-amerikai indiánok falujuk vagy házaik elé ananászt helyeztek barátságuk és vendégszeretetük jeléül, addig Európában az 1600-as években csak az uralkodók kiváltsága lehetett ez a gyümölcs, amely hamar státusszimbólummá vált. Az építészetben, és valamennyi díszítőművészetben is számtalan, szerteágazó formában megjelent, és a mai napig is népszerű az ananász ihlette forma, amely a szívélyességet, barátságot jelképezi. Így egy szép, ananászt mintázó kopogtató elhelyezésével, vagy a bejárat mellé állított ananász ajtódíszekkel minden látogatónknak azt üzenjük, hogy szívesen és szeretettel gondoskodunk róluk, amíg a házunk vendégszeretetét élvezik.

Felhasznált irodalom: http://www.vroma.org/~bmcmanus/vestibulum2.html

http://www.rug.nl/staff/s.a.speksnijder/the_elusive_vestibulum.pdf


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook