Mit jelent számomra a stíluskommunikáció és ez a szak?
Kerestem és a nyáron rátaláltam:
STÍLUSKOMMUNIKÁCIÓ Szegeden.
Akkor még nem tudtam, mekkora értéket is képvisel, csak éreztem, kell.
Nekem. Oda be, és majd meglátjuk…
Stílus? Kommunikáció?
Egység jutott először eszembe, de minek is az egysége, vagy mondhatnánk egésze?
Szerintem az „enyém”, vagyis, hogy természetesen mindenkinek az egyéni egységét is jelenti.
Azt tudom, hogy aki valójában vagy, azt csakis „Te” tudod felszínre hozni, fokozatosan kiismerni és megformázni.
A környezeted ennek töredékét tudja érzékelni, ráadásul csakis a saját szemüvegén keresztül képes „engem” megítélni.
Mert igen, így működünk, és itt nem csak a szó rosszabb értelmére gondolok.
Amikor találkozunk egymással, amikor látjuk, amikor érintjük, szagoljuk, halljuk, érezzük egymást, automatikusan alkotunk véleményt.
Ezekből az elsődlegesen érzékelt információ-téglácskákból indíthatunk építkezéseket környezetünkről, környezetünkbe.
Általában – ha minden jól megy – az „Én” is és a környezet is állandó változásokon megy keresztül,
ezzel a folyamattal egyidejűleg pedig befolyásolnak bennünk olyan alaptörvények is, melyek a társadalom számára értéket képviselnek és mozgatórugói stílusunknak.
Az alaptörvények és nem utolsó sorban a saját magamhoz közelebb vezető, különböző – néhol veszélyes – utak sokaságát szeretném bejárni, hogy stílusos harmóniám házát megalkothassam.
Az iskolától életre szólót már most kaptam, de számomra a legeslegizgalmasabb része, hogy tudom, én (is) tanulok itt, és ezáltal nem csak én építkezhetek majd ebből a különleges és varázslatos kommunikációs tárházból.