Kovács Tímea: Vállalati kultúra a stíluskommunikáció szemszögéből 5.

2014.12.06. - Stíluskommunikáció

Találkozott-e már olyan vállalattal, amelynek küszöbét átlépve megdöbbenve tapasztalta, hogy a reklámokból ismert értékrend, küldetés egyátalán nem vagy csak apró csírájában van jelen?

„Az ügyfelek befolyásolásának egyik legfontosabb eleme, hogy tudassuk velük, milyen értékekkel rendelkezünk, mit akarunk elhitetni magunkról a vásárlóinkkal, milyen terméket vagy szolgáltatást tudunk nyújtani. Mindkettőt meg kell válaszolni, de egymással összhangban kell lenniük.” (1)

A vállalat ügyfelei felé közvetített mesterséges image-hez nem minden esetben van köze a belső vállalati kultúrának, bár az ideális, professzionális az, ha e két elem harmóniája kialakításra került. Ha egy vállalat például a környezettudatos magatartást hirdeti ügyfelei felé, jogosan elvárhatja-e a munkatársaitól, hogy ők is ennek megfelelően cselekedjenek? A vállalati kultúra részévé kell-e tenni? Hogyan?

A vállalat image tudatos formálására egy – ma már magára valamit is adó – cég sok energiát (pénzt, időt) fordít. Nem mindegy milyen véleményt fogalmaznak meg róla leendő és jelenlegi ügyfelei, hiszen az eladni kívánt terméket és szolgáltatást is minősíti az azt előállító, forgalmazó cég milyensége. Ennél a pontnál azonban szeretném ismét megemlíteni a látható és láthatatlan vállalati stílus elemek arányát, amelyről a cikksorozat előző fejezetében írtam.

Talán egy-egy embert megismerve hamarabb jut eszünkbe a külcsín és belbecs diszharmóniája, de ez egy vállalat életében is hasonló konfliktusokhoz és problémákhoz vezethet.

 

 

 


[1] Terry Kelley Ne húzzunk zoknit a vizilóra (Alexandra Kiadó 2010) megjelent könyvében (276.o.)


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook