Tarpay Bori: Józan ész. Szemétlesen

2015.08.02. - Stíluskommunikáció

„Nem bántja a szemét a szemét?” Ez volt a nyolcvanas évek környezettudatos nevelésének a legfontosabb iránya. Ennek szellemében közös iskolai akcióban szorgalmas gyerekek gyűjtötték az akkor még alig létező szemetet félévente az iskola körüli járdán. Ha a néhány csikk mellet talált valaki egy joghurtos dobozt, akkor örömüvöltésben tört ki. Talán még örsvezető is lett belőle.

Ennek a kérdésesen hatékony környezettudatos nevelésnek az eredményeként, vagy sem, a szemét közben tényleg korunk egyik legnagyobb kihívása lett. Nem a háztartási hulladékra kell gondolni. A környezetünk tele van a napi szinten láthatatlan egységekkel, azaz mindig csak kis részleteket veszünk belőle észre, az egész ennél sokkal izgalmasabb mennyiség.

Korábban olvastam valahol egy angol nyelvű portálon, hogy a Föld minden lakójára fejenként egy millió ruhadarab jut a gyártási és kereskedelmi folyamat minden szintjén összesen. Hihetetlenül nagy szám, forrást sajnos már nem tudok megjelölni, bocsánatot kérek, így inkább csak az egy tizedét képzelem el. De ez is egy túl nagy halom, nem igaz?

A nukleáris hulladékot csak akkor észleljük, ha a szomszédos mezőre tervezik a végleges, biztonságos tárolót, ha a másik megyében készül ilyen, csak gyorsan átváltjuk a TV csatornát (, mivel abból is van elég). A vizek hormonnal való szennyeződését érzékelhetjük, amikor magas halfogyasztás következtében valakinél nem sikerül a gyermekáldás. Az elekroszmog következményeire pedig eddig még nem is gondolunk nagyon.

Mindezek fontos ellenszere globális szinten a kutatásba vetett fáradozás, a melléktermék redukciójának a támogatása, gyártók részéről a tényleges igények szerinti gyártás. Az egyén szintjére lebontva pedig a napjainkban annyira dívó pillanatnyi hangulat helyett a tudatos vásárlás lenne a legerősebb szabályozó erő, a biztos egyéni igényfelmérés szerinti vásárlási döntés. Nekünk, mint vásárlóknak tudnunk kell, mi döntünk, mire költjük a pénzünk. Szerezzünk több információt egy termékről: kérdezzünk, gondolkodjunk, ne csak az árát nézzük.

A trágyázás már megoldható a mütrágya kiszórása helyett a szennyvíz biológiailag tisztitott változatával. A magas gyógyszerfogyasztás a lélek apolásával. A tartós és jó minőségü lábbelik pedig még mindig egészségesebbek, mint tíz pár tornacipő és brazil csoszogó. Az ára megtérül.

Grafika. Tarpay Bori


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook