Bordács Rita: Jóság és ravaszság

2016.02.04. - Stíluskommunikáció

NetLét

Az internetet napokon belül teljes szélességben beborítják a szívecskék. Az intim pillanatok nyilvánosan szárba szökkennek, mindenki osztozhat a nagy közösségi boldogságban, de az Anti-Valentin szimpatizánsok számára is jön elég humor.

 

Mennyi ebből a szív jósága és mennyi a ravaszság?

 

Amennyit beleteszünk és meglátunk belőle. A közösségi médiában a szeretet és a boldogság algoritmusai követhetőbbek, mint az oldalak szabályrendszerei. Fordítottan arányosak az aktivitással, az üzenetek mennyiségével, tartalmával: a kevesebb több. A sorok között gyakran érdekesebb információ lapul, mint amit megosztójuk látszólag üzen, még kutyafuttában, szkennelő[1] olvasás mellett is.

 

A jóság és a ravaszság összeférhetetlen, ’csináltság’ lesz belőle. A szív jósága az igazi viselkedéskultúra, a többi tanulható.” – mondta egy beszélgetésünk során Nádudvari Gabriella, a stíluskommunikáció megálmodója. Gondolatai apró, hétköznapi dolgokban hamar utolérhetők. A gyerekek egyszerű „Szeretlek mami, veszel nekem csokit?” esetétől a bankok nagyvonalú, de a megtérülést előre kiszámító „Érezzék ügyfeleink, hogy fontosak számunkra, nem csak a pénzüket húzzuk le!” ajánlatain keresztül egészen a Valentin napi demonstrációkig. A neten jobban látszik a csináltság, kontrasztosabb a valódisággal. Ahogyan a szív jósága által vezérelt viselkedéskultúra is könnyen felismerhető a szerény, tapintatos és önzetlen tartalom megosztásokban. A többi tanulható és érdemes vele foglalkozni, hogy a valódi szándék tükröződjön: a közösségi oldalakon az egymással, egymásért, és ne az egymásból élés.

 

Álom-párok, életek, jóság és szeretet! Éljetek, pezsegjetek! Hozzatok ebből néha a netre is apró, hétköznapi szösszeneteket, hogy – Pál apostol korinthosziakhoz írt levelei nyomán, de dogmáktól függetlenül – együtt örüljünk az igazsággal. Boldog mindennapokat!

 

 



[1] „szkennelő” olvasás: amikor a címszavakat és a vizuálisan kiemelt elemeket futja át az olvasó és csak az első ránézésre érdekesnek tartott tartalmakat böngészi át tüzetesebben


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook