Fokozódó dinamikával, mindent átható erővel megújuló perceket, órákat, heteket és hónapokat teremt a tavasz. Csodás ciklikus ismétlődés. Vivaldi: A tavasz című zeneművében a harmónia és az újraéledő természet magára találásának erőpróbája lenyűgöző. A harmonikus hullámzás képe kivetül. Azonos rezgésszámok, állandó fáziskülönbségek. Hullámok szabályos váltakozású gyorsuló és lassuló szakaszokkal. A szívritmus egészséges változékonysága a hétköznapok tevékenységkörébe szervesül, a vegetatív idegrendszer vezérlése megbízható. Antoine de Saint-Exupery írta: „Jól csak a szívével lát az ember.”
A tavaszvárás stílusa, a lélek éltető atmoszférája és a szív összehangoló ritmusa hogyan kommunikálható? Képben él minden. Előcsalogatjuk a tavaszt váró természet képeit. A tél után, a tavaszi váltó ritmusban az élet dúsul. Tavasszal, a még hideg földfelszín felett lebegő melegebb légtömegek hatására, a hanghullám, az emberi beszéd nagy távolságokat is képes átjárni. Hallhatóbb a sírás és a nevetés. A mosoly újjászületik. A tavasz bensőnket örömre, szeretetre hangoló képessége növekszik. A szív intelligenciája és érzelemközvetítő áramköre varázslatos módon aktiválódik. Sodró hullámok és kromatikus érzésnyalábok csillognak. A fúgához hasonló zenei áramlásban minden ugyanaz, de már másként?
Az ember energetikai kommunikációja nyitott a kifejlő tavaszra. A szívünk olyan érzékszerv, amely a dobbanásaival és a dobbanásai közötti időtartamokkal kommunikál. Egész testünkre és agyműködésünkre hatóan küldi rezgéseit és összehangoló ritmusát. A szív erős elektromágneses mezője pulzáló energiákat közvetít, az egész emberi testre vonatkozóan, még az agykéregtől független módon is. A szív finom rezdülésének összetett következményei vannak. Szólásokban is kifejeződik, „Isten lakik a szívében”, lehet „a szív hangja után menni,, mondják, „a jó szív a legjobb rokonság”. Pascal is felvetette, az ész és a szív igazságai különbözhetnek?
„Egészen egyszerűen csak teszem a dolgom: szívből gondolkodva élek.” Tiszta hang, életstílust sűrítő mondat ez. Olyan emberi megnyilvánulás, amelyben benne érezzük a Világegyetem rezgését. Van felemelkedés. Földi viszonyok között az emelkedő aljáról felfelé jól terjed a hang. Az égi fohász mégis néha elakad? Aki a szívére hallgat, az a szív ritmikus jelküldő rendszerében a szigorú tudatosság mögötti területeken túl különös érvényű üzenetet találhat. Szavak nélküli érzésvilág ez.
„Hallgatni arany”- mondták a régiek. Az ember a saját maga alkotta szavai foglyává válhat. Azon sok múlik, hogy a szívünk érzéseivel mit tudunk kezdeni. Az érző szív érveinek utórezgése és csillapíthatatlan visszhangja képződik. A teljesülésből öröm, szeretet és szépség fakad. A nem teljesülés lelki gyászban, majd tartós melankóliában fogva tart. „Az emberiség többsége csendes kétségbeesésben éli életét.” – jegyezte meg Henry David Thoreau.
A szív képes emlékezni és a „sötétben látni”. Az ész nem mindig hajlamos elismerni a szív érveit? A tavaszi természetben folyamatos virágzás és színpompa tenyészik. Az emberi agy szürkeállományának egyik része nemcsak a ráció számára dolgozik, hanem az érző szívvel is kapcsolatban van. A hétköznapi vitákban, az okos szavakkal a nehéz könnyűvé válhat, de mi lesz az élet valóságos érzésekkel teli gyakorlatában?
Tavasz akar lenni a szívekben és a világban.