Tarpay Bori stíluskommunikátor ruha-alkotásai a Fugában

2016.04.06. - Stíluskommunikáció

Aki fát ültet, nem is tudja egészen pontosan, mi lesz majd belőle. Szándéka van: adjon árnyékot, gyümölcsöt, fészket, de a valódi eredmény csak évekkel később mutatkozik meg.

A Fuga Budapesti Építészeti Központban a Gyökerek és ágak  kiállításon az Ybl Miklós Műszaki Főiskola (YMMF) Népi Építészeti Tudományos Diákkör egykori hallgatóinak 1976 és 2001 között dr. Szabó László vezetésével végzett felmérési munkáit tárja elénk. Itt nem csak építészettel találkozunk. 25 év kutatómunkája látható, további 15 év kibontakozással. A felmérések bemutatását az egykori hallgatók jelenlegi munkája bővíti ki, amelyek között nem csak építészetet találunk, ezzel is hangsúlyt fektetve az építészeti gondolkodásra, amely az élet minden területén használható gyökereket adott a diákoknak.

A Szegedi Tudományegyetemen végzett stíluskommunikátor Tarpay Bori gyökerei is ebbe a körbe nyúlnak vissza. Jelenlegi munkái közül azok a ruhái szerepelnek, amelyek megalkotása során az építészeti gondolkodását szabta testre.

Mi a ruha szerepe a testen? Építészet vagy ornamentika? A tényleges, vagy gondolati felbontás új, egyéni, saját logikáját követő összeillesztésre inspirálja a tervezőt. Terveinél finoman érvényesül a természet adottságainak a megfigyelése, a ruha szokásos felépítésének kritikus vizsgálata vezeti egy, a ruhaalkotásban szokatlan kifejezési mód felé, amellyel új utat keres a harmadik dimenzió érzékeltetése terén.

A képzelet befolyásolja az anyag alakítását, az anyag befolyásolja a formát. A statika és a ruha viszonya által létrehozott lamellák határolják a teret, amely szinte körbelengi a testet. A tervező a megvalósítás során a statika és a geometria szabályainak követésével az anyagban rejlő lehetőségeket és az experimentális esztétikát keresi. Ebben a viselettörténeti példák és a hagyományos anyagfeldolgozási módok is szerepet kapnak.

A ruhák alapanyagai szalagok, melyek eltérő irányú szakítással készülnek. A szalagok ezután Bori keze nyomán síkokat, tereket, struktúrákat képeznek, melyek az érdesen érdekes szélektől a testen mozgás közben életre kelnek és tapintásra késztetik a szemlélőt.

Az Amplitude elnevezésű kollekció a winterthuri Gewerbemuseum megbízásából készült a „Kleid im Kontext“ c. kiállításra 2009-ben. A kollekció egyik példánya a zürichi Landesmuseum tulajdonába került.


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook