Tomasovszki Beáta: A piaci nyomás és a társadalmi tolerancia szerepe a divatban

2016.06.10. - Stíluskommunikáció

A legtöbbször kétfajta véleménnyel találkozom a divat kapcsán: ha valami hajmeresztőt látnak a kifutón, akkor azt kérdezik, hogy mégis mit gondolt a tervező, ki fogja ezt felvenni? Ha ismerős formák, minták vagy anyagok telítik meg a magazinok hasábjait, akkor megállapítják, hogy sajnálatos módon „nincs új a nap alatt”. A divattá válás folyamatában érdekes módon mindkét reakciónak kulcsfontosságú szerepe van. Az utca emberének véleménye az aktuális ruházati kínálatról éppoly meghatározó, mint a VOGUE nagyhatalmú főszerkesztőjének vagy éppen az aktuális celebeknek.

A divatról általában mindenkinek határozott véleménye van, és a legtöbben könnyen válaszolnak arra a kérdésre, hogy mi is a divat. Lehet egy termék, vagy maga a ruha, ami magában foglalja elkészítésének minden fázisát és módját. Másrészről a divat lehet egy adott időszakra jellemző társadalmi szokásrendszer és ízlésvilág. A mai szóhasználatban ezek a jelentéssíkok erősen összemosódnak, ezért a fogalom ilyen szintű meghatározásával egyáltalán nem kerülünk közelebb annak lényegéhez. Nem segít megérteni működését és hatásmechanizmusát. Nem az a kérdés tehát, hogy mi a divat, sokkal inkább arra kell keresnünk a választ, hogy mikor lesz egy adott jelenségből divat?

Egy új ruha megjelenése a boltok polcain nem jelenti szükségszerűen a divat megváltozását vagy új divathullám elindulását. A szezonális megújulás (vagy annak illúziója), és a kollekciók lecserélődése sokkal inkább gazdasági koncepció a vásárlók ösztönzésére. A divat érvényességét nem a rájuk aggatott címkék határozzák meg, hanem az adott társadalom vagy csoport döntésén múlik, mikor és milyen formában hajlandóak elfogadni az újításokat. Az emberek toleranciaküszöbe időről időre változik, így ami az egyik pillanatban még polgárpukkasztónak számít, az a másikban már megszokott.

A ruha és a hozzá tartozó kiegészítők, mint piaci termékek egyfajta szociális szűrőn mennek keresztül. Esztétikai megjelenésük és funkciójuk alapján többletértékkel kezdjük őket felruházni, egy ponton túl pedig egyszerűen divatként értelmezni.

A folyamat alapvető emberi tulajdonságokra épül. A hasonlítani és a kitűnni vágyás egymásra hatása generálja a divat megújulását. Ez a folyamat természetesen nem egyezik meg a trendek szezonális alakulásával, vagy a fast fashion koncepciójával, ahol az árukészlet hathetenként cserélődik. Ezt a felgyorsult piaci ritmust lehetetlenség tartani. A médiából áradó megújulási kényszer ellentétben áll az egyén természetes igényeivel, ezzel kizökkenti őt a megszokott, kényelmes ritmusából, és állandó pszichés nyomás alatt tartja. Míg a középkorban kb. 50 év kellett az öltözködési szokások megváltozásához, a 19. század óta ehhez mindössze 8-10 évre van szükség. A felgyorsulás olyan tényezőknek köszönhető, mint a globalizáció, a tömeggyártás és a kommunikációs technológia fejlődése. Míg alig kétszáz évvel ezelőtt divatbabák voltak az új stílus hírnökei, addig ma már otthon ülve is nyomon követhetjük a legújabb kollekciók bemutatóit.

Először 2006-ban Karl Lagerfeld őszi-téli kollekcióját tekinthette meg a nagyközönség online. „Imádom a jövőt – és ezt az ötletet, azt, hogy ez néhány hónappal ezelőtt még nem történhetett volna meg.” – mondta a tervező a New York-i bemutató után. Ezzel ellentétben Suzy Menkes, divatkritikus csalódottan jegyezte meg, hogy a kollekció nem hozott újdonságot, azon kívül, hogy minden letölthetővé vált, ami az elmúlt két évtizedben avantgárd divatnak számított.

Ebből a példából is kitűnik, hogy míg az audiovizuális és elektronikai eszközök innovációja az idő- és a téréléményt gyökeresen megváltoztatta, addig esztétikai szinten a divat nem módosult. Ez leginkább a kommersz divatra igaz, hiszen a divat kísérleti területein a mai napig folynak kutatások, hogyan lehet ezeket a technológiai újításokat a ruhakészítésben is hasznosítani (’wearable electronics’). Arra azonban még jó ideig várnunk kell, hogy olyan ruhák kerüljenek az utcára, amik elektronikai eszközök segítségével változtatják a színűket, vagy érzékelik a fényviszonyok megváltozását.

Mikor is lesz hát valamiből divat? A válasz egyszerű: amikor a nagyérdemű készen áll rá. A divat mibenléte és időbelisége tehát csak szociális perspektívából magyarázható. Amikor a divat, mint a társadalmi életforma része véget ér, kulturális értékként létezik tovább. Múzeumi darabokká válnak, dokumentációk a divatmagazinok oldalain, a reklámokban és a fotókon, melyek megőrzik az adott kor szellemét, életformáját, esztétikáját és ízlésvilágát.

 

Forrás:

Loschek, Ingrid (2007): Wann ist Mode? Strukturen, Strategien und Innovationen. Reimer Kulturwissenschaften.

 

Fotó: https://hu.pinterest.com/stiluskom/fashion-outfit-syle/


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook