Bogoly József Ágoston: Öko-stíluskommunikáció

2016.08.09. - Stíluskommunikáció

1.      A környezeti fenntarthatóság öröksége és előtörténete, a szélmalom példája. Harmonizáció a jelennel

 

A szélmalom szélenergiát felhasználó és gabonaőrlési munkát végző premodern szélerőmű. A fenntarthatóságot és a megújuló energiaforrásokat képviselő mai szélturbinák ősi rokona. A villamos energiát előállító szélturbinák és szélerőmű parkok az öko-stíluskommunikáció jegyében tervezetten, környezetükbe jól illeszkedő harmonikus vizuális hatást keltenek. Környezetük természetes korlátait tiszteletben tartó módon üzemelnek. A szélvitorlára emlékeztető forgólapátok, szélturbinák viszonylag alacsony zajértékkel, jó akusztikus teljesítménnyel dolgoznak. A szélturbinák magas függőleges tengellyel és három, azonos szögben beállított forgó széllapáttal működnek. Az energia közvetlenül helyben felhasználható, akkumulátorokban tárolható és csatlakoztatni is lehet a helyi villamos energiahálózathoz.

Visszaemlékezünk a szélmalomra. Hogyan beszélünk róla, hogyan kapcsoljuk a természet emlékezetéhez és a jelenünkhöz, ezek fontos öko-stíluskommunikációs kérdések. A harmonikus természeti állapottal kapcsolatot tartó, belső nyugalmat sugárzó emberi kommunikáció fenntartása, az ezt megvalósító összhang-gyakorlati kommunikatív cselekvések személyiségfejlesztő potenciálja jelentős.

Az öko-stíluskommunikációs múltidézés fenomenológiai szemléletének kidolgozásakor érdemes figyelembe vennünk a visszaemlékezést reprodukcióként értelmező Edmund Husserl megállapítását: „(…) a múltbeli, mint múltbeli jelen valóban szemléletes, ha a visszaemlékezést a visszaemlékezési láncolaton keresztül visszavezetem véghelyzetéhez, ahhoz az áramló jelenhez, amely most van; (…)” Az áramló jelenhez tartozó öko-stíluskommunikáció eszközeivel a szélmalom tájtörténeti-ökológia dimenzióját érdemes újra értelmezni.

Ki mit mond kinek és ezt milyen retorikai-kommunikációs eszközökkel teszi, ez a kérdés. Hogyan változik a táj történeti életvilága és emberre gyakorolt hatása az évszázadok során? Az öko-stíluskommunikáció, a látogatóbarát múzeumpedagógia és kulturális antropológia a mai korszakot megelőző hétköznapi életmódok tapasztalatvilágát a természeti környezet kontextusában érzékelteti.

Az öko-stíluskommunikáció értéklánca az ember és természet viszonyában alapértékeket köt össze. Ember és természet viszonya az interaktív megismerésre, az emocionális és kognitív tanulásra nyitott öko-stíluskommunikáció eszközeivel bemutatható. Az öko-stíluskommunikáció alkalmazása céljából, a tájesztétikai értéktárból, a megújuló energiaforrások premodern előtörténetéből választunk egy feledésbe merült példát.

 

  1. 2.      A megújuló szélenergiaforrások premodern előtörténete. A Csókási szélmalom

 

Az őrlési folyamatot tükröző belső terével, fából készült forgó alkatrészekből álló felszerelésével a makói tanyavilág csókási részéről származó, majd pedig Békéssámsonhoz tartozó és később Békéscsabán látható Csókási szélmalmot szabadtéri múzeumi látványosságként tartjuk számon. Az újra felépített Csókási szélmalom a történeti-kulturális-ökológiai értékőrzés egyik mintapéldája.

Az öko-stíluskommunikációs üzenet befogadásakor, a szélmalom megtekintése közben és után egy megértő-feldolgozó-alkotó gondolkodási stádiumba kerül a látogató. A látott dolgok hatására a befogadó világában egy kreatív átrendeződés veheti kezdetét. Egy sajátos emlékezeti mintázat alakul ki. Megkezdődik a szimbolikus üzenetté válás folyamata is. Az érzésekkel, hangulatokkal telített emlékezeti mintázatot az öko-stíluskommunikációs és múzeumpedagógiai eszközöket alkalmazó kreatív írás irodalmi eszköztárával és az ökokritikai írásmóddal is feltárhatjuk. A Békéscsabán található szélmalom a környezetbarát szabadég-iskola programok, a drámapedagógiai-múzeumi foglalkozások, a fenntarthatóság örökségét az öko-stíluskommunikatív szemlélet jegyében bemutató fejlesztő szemináriumok és előadások helyszínévé válhat.

Az öko-stíluskommunikáció a mai korszakot megelőző hétköznapi életmódok tapasztalatvilágát a természeti környezet kontextusában képes bemutatni. Nyitott a táj és történelem újabb szempontokat alkalmazó bemutatására. Az öko-stíluskommunikáció jegyében, a fizikai környezet és a történelem között kialakult viszonyban egy mély ökológiai érzékenység fejlődött ki. Az életet adó fizikai elemek, a fény, a föld, a tűz, a víz, a szél metaforái előtérbe kerülnek. Az irodalomtudományban Gaston Bachelard és az école thématique képviselői több könyvet írtak a természeti elemek metaforáiról.

1978-ban az Országos Műemlék Felügyelőség szakmai útmutatásai szerint a békéssámsoni határban álló Csókási szélmalmot darabokra szedik szét. Teherautókon a megnyitás előtt álló békéscsabai gabonamúzeum szabadtéri kiállítóhelyére szállítják. A 44-es számú úthoz közel, a szabad ég alatt újra felépítik. Az egykori Csókási szélmalmot a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-Történeti Kiállítóhely (Békéscsaba, Gyulai u. 56.) területén 1980-óta lehet megtekinteni. Történeti értelemben mai helyén, a Csókási szélmalom egy töredékes szegmens, amely egykor Csanád megyében, a makói határ Csókás nevű külterületi részén állt. Csanád megye megszüntetésekor ez a terület Békés megyéhez, Békéssámsonhoz került. A Békéscsabán újra felépített Csókási szélmalom belső terében a bemutatásra kerülő tárgyi néprajzi kultúra jól mutatja a hitelességre törekvő muzeológiai célkitűzést. A szélmalomhoz tartozó tárgyak, eszközök néprajzi, kulturális antropológiai sajátosságai a szélmolnárság aranykorát, a működés dolgos hétköznapjait idézik.

 

  1. 3.      A szélmalom-emlékek öko-kommunikációs mozaikszerűsége. Az idő és a tér történelmi zárványai és romjai. Emlékezet, rítus, történetalkotás, szimbolikus üzenet. Képzetkincs

 

A dolgok utólagos rendje és mozgása a külső és belső harmónia megvalósítását és folytonosságának fenntartását szolgáló emlékképekben nyilvánul meg? Térbeli-természeti keretben bontakozik ki a történet. Az emlékek mozaikszerűségéből az érzések és benyomások mentén kiemelkedik, újraformálódik a szélmalom architektúrája.

Az öko-stíluskommunikációs beszédmagatartásban, a látogatóbarát múltidézés folyamatában a beleérző és az absztrakciós képesség párhuzamosan működik. A történetiséget kielégítő történelmi megokolás és ténytörténet az emlékanyagra irányítja a figyelmet. Az ezekhez társuló perceptív és reproduktív fantázia, a történelmi képzelőerő és a velük együtt életre kelő „mintha”- mozzanatok új jelentéssíkokat mozgatnak meg és tárnak fel. Mindez kreatív múltértelmező játékba vonja a múzeumlátogatókat. A látogatóbarát muzeológia, a környezeti nevelés, az ökológiai kultúrát közvetítő drámapedagógia eszköztárának segítségével, a történeti montázsok felvillantásával szemlélteti tárgyát.

Az öko-stíluskommunikáció, a múzeum és a pedagógia párbeszéde mindig újabb kreativitást szabadít fel, az élményszerű nevelés és oktatás, az „edutainment” eszközvilágával újra felfedezhetővé teszi kulturális örökségünk színhelyeit és emlékhelyeit. A jelenből mintha egy átlátszó képen át a múlt historikumába tekintenénk. A történések folyamatossága áramlást biztosít az emlékeknek. A romok mögé nézünk, az eltűnt idő nyomába szegődünk. A múzeumlátogatói, befogadói élmény hatástörténetébe „in vivo” is betekinthetünk.

A Csókási szélmalmot, mint látványt és visszaemlékező elbeszélést a tájtörténeti ökológiai szempontokat alkalmazó, mozgóképekben történő gondolkodást megvalósító kreatív írás újra megjeleníti. A retorikai hagyomány felkínálja a vizuális motívumok kiemelését, a metaforikus beszédmódot, a részletek változatos kontextusban történő visszaemlékező ismétlését.

A külső látvány és a belső élmény együtthatása harmonizálható és a közösségi jelenségeket is magába foglaló ökö-stíluskommunikáció kifinomult beszédmagatartásával érzékeltethető. A természetben felfedezhető tájesztétikai értékekre, a természettel fenntartott kapcsolatból származó, bennünket megtartó lelki és fizikai erőre érdemes nyitottnak lennünk. Az öko-stíluskommunikációs szemléletű, történeti képzetkincset felelevenítő, kreatív írással történő ismeret- és élményközvetítés eredményesnek bizonyulhat. Az emberi kreativitás a visszaemlékező és jövőalkotó gondolkodást megerősítő módon harmonizálhatja. Az öko-stíluskommunikátor a természetbe ágyazott életmódszervező értékekre hívja fel a figyelmet. Miről és kinek írunk vagy beszélünk, ettől függhet a beszédmód és a hangnem megválasztása.

 

  1. 4.      Öko-stíluskommunikációs beszédmagatartás. Ökokritikai írásmód. Megelevenedő mondatfoszlányok és szavak a múltból

Hóka lován öreg vándor járja a dűlőutakat. Amikor a hold fenn van az égen, világos éjeken a pusztai templom, a tanyai elemi iskola, az út menti kereszt, a bolthajtású híd, a gyermekkor tornáca, a tanyarom, az öreg szélmalom hosszú árnyékkal búcsúzik. Még visszaint? Az emlékek ősformái, az emlékezet és felejtés metaforái visszatérnek a jelenbe? Az emlékek milyen életmintát és életmódot közvetítenek? A képzelet, az álom, az intuitív emlékezet képi világa megőrzi a múlt sziluettjeit. Az idő zárványából kitörnek a régi emlékek és szavak.

   Archetipikus álomvilág. A régi tájra emlékezők gyakran gondolnak a természet és ember kapcsolatának metaforájára, a szélmalomra? A szélmalom alakja, a jellegzetes építészeti formaalkotás emlékezeti sziluettje még a környéken gyermekkorukat megélt emberek álmaiban is visszatér. A Kiss – féle szélmalom a csókási tanyavilágban élők számára határozott irányjelző és tértagoló szereppel rendelkezett.

   Tájhoz illő építészeti arculata élő középpontot, a tájon átszáguldó szélhez szorosan kapcsolódó mozgalmas otthonosságot, életet varázsolt a környékre. A csókási tájhoz tartozó érparti szélmalom történeti folytonossága a változó tulajdonosok nevéhez köthetően hét mozzanatban követhető nyomon. 1. 1856-60 körül, az 507-es számú tanyán a szélmalomépítő: Dobsa nevű gazdaember. 2. Vajnai Pál szélmalom tulajdonos. 3. Molnár István szélmalomgazda. 4. Bokor Mihály szélmalomgazda. 5. Kiss Antal (1855-1937) szélmalom tulajdonos. 6. ifj. Kiss Antal (1884-1964) szélmalom tulajdonos. 7. Kiss Jenő (sz.: 1922) az utolsó szélmalom tulajdonos, szélmolnár. A molnár házát a szélmalom mellé úgy helyezték el, hogy a malomvitorla elől lehetőleg ne fogja el a szelet. Még néhány esztendővel 1860 előtt, az első szélmalomgazda udvarán, a Dobsa-tanya falát a vihar döngeti, tépi. Tíz év múlva a nádkévék mellett tönkrement malomkövek, romok hevernek szanaszét. Évtizedek jönnek-mennek, másik tulajdonosa lesz a szélmalomnak. A Vajnai Pál felesége által meszelt házfalból is leválik egy darab. Vajnai Pál ezt követően megerősíttette a szélmalmot és korszerűsíttette a berendezést.

   Szél szárnyán terül szét az emlékek pora. A tavaszi szél itt mindig földet szárít, az őszi eső pedig vizet áraszt. A ködben álló november kevés szelet hoz. Az öreg Kiss Antal egykori szélmalom tulajdonos és leszármazottai időszakából sok a visszatérő emlék. Őrlés közben a malomnál az emberek találkoztak egymással. Még az 1920-as években is jókat beszélgettek. Mondták, a pusztai csárda vendégei közt manapság sok a fura ember. Ekkoriban egy elhíresült makói kuruzsló járja ezt a csókási környéket. Az őrletőket látván, a szélmalomnál egy jó szóra még a hátas vándor patikárosok és biberások is megállnak. A fal tövében két öreg az első makói tanyai iskolát, a jó Sztaholyák György tanító emlékét idézi. Hallottad már? Kérdezi a Kristó nevű ember, de választ sem várva máris mondja: „… nemsokára iskola épül az igási ugarokra.” Mellettük, a malom árnyéka alatt két nagybajuszú férfi a gúzsban úszó, kéményen járó, rontó és gyógyító asszonyokról mesél. Itt a szekér elé fogott lovak is jókat pihennek. Abrakolnak és közben a hatrongyosi útvég meg a közeli patkoló kovács műhelye felé tekintgetnek. Egy szúrós tekintetű öreg a makói Akasztófa-dombon fölakasztott betyár balladáját énekli. A többiek csodálkozva hallgatják. Aztán a hírek jönnek-mennek tovább, csöndes pipaszónál. Szóba hozzák, most meg egy ánglus hölgy, valami Miss tesz hintón körutat a tanyák közt, errefelé. Mondják azt is, a tanyaszomszédtól hallották, a bogárzói dűlőt nemsokára kinyitják, aztán majd a Fekete-eret is kitisztítják. A vadlibák a Száraz-ér mentén a húszas évtized végén, az egyik esztendőben a vetést szinte teljesen elpusztították.

   Ezek voltak a korabeli hírek és beszédtémák. Eredeti helyén, Makótól és Vásárhelytől egyaránt huszonkét kilométerre, a Csókási szélmalom vajon milyen nyomot hagyott? A szélmalom emlékképei a Száraz-ér partján mintha még mindig élnének. A mederszabályozás előtti időkből Kiss Antal és leszármazottai szélmalom melletti tanyájának emlékét az ingó nádszálak sejtelmes suhogása idézi. A háborús időkben a kenyérnek való őrlése is itt történik. Visszatér a korpásliszt emléke. Őrlés előtt a búzát jól megrostálták, egy kicsit megnedvesítették. A rostán fennmaradó ördögbocskort és a többi nem oda való apró dolgot, konkolyt a molnár mind kidobálta. Sokat jelentett a molnár gondossága. Csak a tiszta búza jöhetett számításba. Kiss Jenő, az utolsó szélmalom tulajdonos, az emlékeiben élő lisztespadnál, még most is, mintha az őse, az öreg Kiss távoli köhögését hallaná. A nagyapai örökség, az apai „molnárbetegség” távoli emlékké vált. Az öreg Kiss Antal a malomkő forrósodó tengelyvége alá egy fényes rézkrajcárt szokott tenni. Ezt még most is emlegetik. Makó mai határát és egyúttal a megyehatárt is elhagyjuk. A szekérzörgető „makai makadámút” következik. Már a csókási határrész szélén vagyunk. Az érparthoz közel. Mintha szekérzörgéssel telítődne a táj. A négyökrös szekér című Petőfi-versből a második strófa utolsó sorai jutnak eszembe: „Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön, / S vett a füvektől édes illatot. / Az országúton végig a szekérrel / A négy ökör lassacskán ballagott.” A mai békésmegyei táj itteni részlete az emlékezet mögöttes időrendjében összeforrni látszik a régi Csanád vármegyével?

   A csókási táj Makó és Békéssámson felé eső szélén, az utolsó tulajdonos nevét emlegetve keressük a Kiss-féle szélmalom helyét. Az emlékezők képzeletvilágában a szélmalom még ma is szervesen hozzátartozik ehhez a tájhoz. A szélmalom képe szimbolikus üzenetet hordoz. A képzelet képekben működik. A néhai 507-es tanya helyén, az emlékőrző kis földpúp felett a széllel mozgó árnyak testetlen homályából egy óriás sziluett bontakozik ki. Mi lehet ez? Formája zömök, felfelé keskenyedő. Mintha egybeszabott zsákruha feszülne rajta. Nagyterpeszben áll. Kezeit maga mögé rejti. Telt törzse fölött rövid nyakán a fejét kúpalakú kalap takarja. Homlokirányban, a szélvitorlák tengelyén a régi emlékek forognak. Gyermekhangon megszólal az aratási ének: „A szép sík mezők ékeskednek / Sok baromcsordákkal; / Villognak a szép szántóföldek / Sűrű gabonákkal.” A szélmalom, a szélmolnár és életvilágának tudáskészlete eredeti fényében ragyog. Mondatfoszlányok és szavak kavarognak a szélben. A szélmalom régi szótárából előbukkannak a szavak: szelestengely nyakvas, gombszár, nagykeresztág, vitorlagerendely, szárnyafa… Felnagyított emberi arányokat rajzol a szélmalom kontúrja.

A vén molnár visszatért. Életet őröl a világ közepén. A monoton zajban tér és idő ölelkezik. A szélmalomács mondását pörgeti a szél: „Amit kis helyen megfordíthatsz, annak széles helyet nem kell keríteni.” Virradatkor még köröz a négy szélvitorla. A kemény vackorfából készült belső forgórészek súrlódását távolról is hallani. A szél hatalmát nyögi a matéria. Cikázó emlékrianás a Száraz-ér partján. Reggelre már egy mély repedés tátong a szélmalom fatengelyén. Az emlékőrző szélmalom természetbe olvadó világa újra megnyilatkozik. Feltárul az élet és enyészet, az emlékezet és felejtés határvonalán. A gabona magvai újra szétszóródnak. Élet sarjad a szélmalom emléknyomán.


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook