Tomasovszki Beáta: Új irányvonalak a divatiparban

2016.09.21. - Stíluskommunikáció

Haute couture-hét évente kétszer, női és férfi divathét tavasszal és ősszel, pre- és cruise-kollekciók, reklámkapányok, fotózások és még napokig sorolhatnánk azokat az eseményeket, melyek a designerek naptárában sorakoznak. Nem mintha sajnálni kellene őket, hiszen a divatszakmában nincs megállás, és ezzel minden olyan szakember tisztában van, aki vállalkozik erre a feladatra. Mégis felmerül a kérdés, hogy marad-e a futószalagon hely a kreativitásnak, ha 8-10 hetente kell prezentálni a majd félszáz darabból álló kollekciókat?

Az elmúlt év divathíreit böngészve arra a következtetésre juthatunk, hogy sajnos egyre kevesebb teret kap a művészi kibontakozás ebben az őrült hajtásban.

A divat alapvető tulajdonságai közé tartozik a folytonos változás, hiszen az egyik legérzékenyebb szociális rendszer, amely a kezdetek óta a lehető leggyorsabban reagál a társadalmi mozgásokra, a gazdasági vagy éppen a technológiai újításokra. A ’60-as évek „forradalma” után, amikor az új generáció szakított a konvenciókkal, és figyelmen kívül hagyva az houte couture megcsontosodott intézményét a divatnak új irányt szabva magához ragadta a hatalmat, az iparág a ready-to-wear létrehozásával kinyitotta kapuit az utca embere felé. A divatvilág már ebben az időszakban elkezdett „a való világgal azonos módon látni, érezni és gondolkodni”. Sarah Mower divatkritikussal ellentétben azt gondolom, hogy az az őrületes tempó, amit jelenleg a világ és vele együtt a divatipar diktál sokkal inkább a kommunikáció forradalmának és az emberek újdonsághajhászásának köszönhető.

Az internet korszakában az addigi szűkszámú, bennfentes közönség helyett a divat ma már mindenki számára azonnal hozzáférhető. Instagramon, Twitteren, Facebookon és a divatblogok ezrein kutatjuk a legújabb trendeket, hogy melyik divatház mivel rukkolt elő a következő szezonokra, és hogy melyik sztár milyen ruhában libbent végig a vörös szőnyegen. Ennek megfelelően természetesen mi sem szeretnénk lemaradni – főleg ha már a fast fashion megteremti a lehetőséget arra, hogy mi is olyan trendik legyünk, mint Kim Kardashian vagy Bella Hadid.

Ezt a tendenciát a statisztikák is alátámasztják: jelenleg 400 százalékkal több ruhát vásárolunk, mint 30 évvel ezelőtt. Ennek legnagyobb hányada az olcsó fast fashion üzletekből kerül a szekrényünkbe. Világszerte pedig 80 milliárd darabot adnak el évente. A teljes népesség (7,3 milliárd ember) szintjén ez 11 ruhát jelent egy főre. Mindemellett vegyük figyelembe, hogy a társadalom elég nagy százaléka túl fiatal vagy éppen túl szegény ahhoz, hogy ruhaneműt vásároljon magának. Tehát aki viszont megteheti, az háromszor vagy négyszer annyit vesz, mint amennyi szükséges lenne. Mégis miért? Egyszerűen az újdonság varázsa miatt. Mert nem akarunk trendkívüliek lenni, és persze mert a cégek is erre késztetnek minket. Az olcsó, rossz minőségű ruha – hiába divatos, a szezon végére tönkre is megy, amit azonban az új kollekciókból azonnal pótolhatunk.

A high fashion-nek pedig nincs más választása: ahhoz, hogy életben maradjon, nekik is egyre gyakrabban kell újítani. Az őszi/téli és a tavaszi/nyári kollekciók mellett megjelennek a cruise- és a pre-kollekciók. Egy-egy divatház vagy designer sikerét ma már nem a szakma véleménye, hanem a követők és a lájkok száma határozza meg. Az újdonságra éhes tömeget pedig etetni kell.

Ezek után egyáltalán nem csodálkozni való, ha egyre több tervező int búcsút ennek a kívülről csillogó versenyistállónak.

Néhány designer új utakat próbál keresni, ami lelassíthatja ezt a folyamatot, és amely lehetőséget biztosítana a tervezői kvalitások kibontakoztatásának.

A Gucci még áprilisban jelentette be, hogy ezentúl szezononként csupán egy bemutatót tartanak, összevonva a férfi és női divatheteket. A változást egyrészt a tervezői koncepció, másrészt pedig a szinte már teljesíthetetlen elvárások eredményezték.

A Gucci vezető tervezője Alessandro Michele alapvetően nem férfiruhák tervezésével foglalkozott, mégis a divatháznak tervezett első férfi kollekciója hozta meg számára a szakma elismerését. A 2015. januárjában bemutatott ruhadarabjaival újraértelmezte az androgün és ezzel együtt a nemek fogalmát. Michele férfikollekciójában keverednek az egyértelműen női ruhadarabok, mint pl. blúz masnis nyakrésszel, az olyan klasszikus férfiruházattal, mint az öltöny. Az, hogy férfi vagy női ruháról van szó viselője neme határozza meg. Ezt igyekezett jelezni azzal is, hogy bemutatóin már a kezdetektől fogva egyidejűleg női és férfimodellek is felvonulnak. Innentől kezdve már csupán egyetlen racionális lépés, hogy a divatshow-kat „összevonják” és egy időpontban debütáljon a két kollekció.

Az, hogy Michele-nek hogyan sikerül ezt a tervet kivitelezni a milánói divathéten derül majd ki. A Gucci bejelentése meglepte a szakmát, és a divatházak többsége szkeptikusan fogadta a hírt. Egyedül Christopher Bailey, a Burberry vezető designere jutott hasonló döntésre, és ezentúl ők is csupán két kollekciót prezentálnak majd évente.

Az a hír is felröppent nemrégiben, hogy a bemutatókat az aktuális szezonra szervezik majd. Jelenleg szeptemberben kerülnek a kifutóra a jövő év tavaszi-nyári ruharabjai, és januárban vonultatják fel a tervezők a rákövetkező őszi-téli kollekcióikat. Ezt illetően már az első fecske már meg is érkezett: a Vetements designer-csoport nem várt őszig, és most júliusban bemutatta a 2017-es tavaszi-nyári kreációkat. Ezzel a taktikai lépéssel a márka azonnal a figyelem középpontjába került – haute couture-hét ide vagy oda. Ügyesen kihasználták, hogy az aktualitás miatt sokkal nagyobb az érdeklődés a kollekció iránt, és nem elhanyagolható az sem, hogy ezáltal az eladási periódus hossza is megnövekszik.

Az időzítés mellett sikerült egy újabb csavarral kimozdítaniuk a divatipart a megszokott kerékvágásból. A bemutatott ruhák esetükben nem alkotnak összefüggő, tematikával rendelkező kollekciót. Nincsenek egyedi darabok, és nem készülnek egyedi méretezés alapján. A kifutóra került szettek 17 világmárka (pl. Levi’s, Manolo Blahnik, Dr. Martens) együttműködésének eredményei. Demna Gvasalia, a Vetements vezetője az elvet, mely szerint létrehozták a 2017-es kollekciót, „a Couture korszerű felfogásának” nevezte, hiszen az egyes területek legkiválóbb képviselői dolgoztak együtt.

Úgy tűnik, hogy a divatvilág gyökeres változások elé néz az elkövetkező időszakban. A környezet és a feltételek racionalizására, újragondolására van szükség, ahhoz, hogy újra a minőség, a kreativitás és az egyediség kerüljön a középpontba. A kreatív igazgatók és designerek feladata jelenleg túlmutat a következő kollekciók megtervezésén. Új utakat, lehetőségeket kell keresniük, melyek feloldják a régi szabályokat és új mederbe terelik a divatipart.

 

Forrás:

VOGUE Deutsch. 9/2016. Condé Nast Verlag GmbH. 160. o.

Casati, Rebecca (2016): Der grosse Knall. http://www.harpersbazaar.de/read/fashion/der-grosse-knall-13370.html (2016.09.17.)

Schneider, Hella (2016): Gucci legt Frauen- und Männer-Shows zusammen – was bedeutet das? http://www.vogue.de/mode/mode-news/fashion-shows-gucci-legt-frauen-und-maenner-shows-zusammen-was-bedeutet-das (2016.09.17.)


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook