Mielőtt nekilátnék az It girl kategória bemutatásának, egy valamit muszáj lesz tisztázni (na jó, másfelet): Az It girl nem egyenlő a számítógéppel közeli viszonyt ápoló IT (ájti) girl-lel, és az It girl fogalma nem csak azokról a nőkről szól, akik vonzóak és dögösek. Ennél azért jóval összetettebb a történet. Arra vállalkozom, hogy három lépésben eljussunk oda, hogy ez a kategória ki tudjon nyílni a szemünk előtt és megtalálja a helyét az ikonok, a celebek, a socialite-ok rengetegében.

Hát akkor, kérem, mi fán terem az It girl?  Hogy mondják ezt magyarul?

Az It girl kategóriának nincsen magyar nyelvű megfelelője, sem hivatalos fogalom-meghatározása. A források köre elsősorban interneten megjelent tartalmakra, illetve azon néhány cikkre, könyvre korlátozódik, melyek célja inkább a szórakoztatás, semmint a tudományos-szakmai igényű megközelítés. A téma alapos vizsgálatát követően az alábbi meghatározást tartom használhatónak:

It girl-nek nevezzük azt a nőt, aki önmaga közepén van, megjelenésével, kommunikációjával, üzeneteivel képes arra, hogy közösséget teremtsen, személyiségében van valami magával ragadó, különleges, és életével, tetteivel nyomot hagy a világban, értéket teremt.

A fenti „definícióhoz” vezető út, részletes „történelmi” elemzéssel van kikövezve, mely során megismerhetővé válik valamennyi, az It girl témakörbe sorolható társadalmi és trendjelenség, annak szociológia, politikai és gazdasági hátterének feltárásával.

Az It girl jelenség eredete, korai megfogalmazása

Az It (az a bizonyos) kifejezés legkorábbi megjelenése Rudyard Kipling (1865-1936) író nevéhez köthető, vélhetően ő használta először az It szócskát a női vonzerővel kapcsolatosan, azzal ekvivalens értelemben. Kiplinget követte a romantikus regényíró Elinor Glyn (1864-1943). Ő már közelebb merészkedett, egyenesen az „It” címet adta egyik novellájának. Szerinte „Az „It” keveseknek megadatott szellemi vagy fizikai képesség vonzerő, de a tényleges szépség ehhez nem feltétlenül szükséges” (Baker 2001.)

1927-ben a Paramount Filmstúdió Glyn novellája alapján filmet is készített, It címmel. A film alaptörténete szerint az áruház gazdag tulajdonosa belehabarodik a hetyke és csinos alkalmazottjába.

A főszereplő Clara Bow maníroktól mentes, pezsgő, ízig-vérig brooklyni lány, az It girl-ök archetípusa. Berobbant Hollywoodba és letarolta Amerikát, úgy, hogy a személyisége a hírnév ellenére alapvetően nem változott meg, hanem mindvégig megmaradt olyannak, akivel bármelyik manikűrös és pincérlány könnyen tudott és akart is azonosulni Brooklyntól Manhattanig. (Baker 2001.) Az It (girl) fogalmának megismertetését, népszerűsítését Glyn-nek köszönhetjük, megtestesítését Bow-nak.

Források:

Baker, L. (2001): Got it? The Guardian, 2001. április 21. https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2001/apr/21/weekend.lindsaybaker1

Kipling, R. (1991): Mrs. Bathurst and Other Stories The World’s Classics, Oxford Paperbacks 67.

Glyn, E. (2015): The Man and the Moment Dodo Collections