Nagy Gabriella: Magyar divattervezők a divat univerzumában

2017.02.26. - Stíluskommunikáció

Magyarország kicsi ország, ezért azt gondolhatnánk, hogy a divatvilágban – melyet London, Párizs, Milánó, New York, Tokió ural – mi nem rúghatunk labdába. A pesszimista nézetek nem alaptalanok, de ennek ellenére ez az állítás nem igaz.

Valóban vannak korlátaink. Nézzük meg, mik is azok a gátló tényezők, melyek a mai magyar tervező generációknak a fő problémát okozzák:

1) Nincs meg a háttéripar a tervezők mögött, a magyar textilipar megszűnt létezni a rendszerváltást követően. A ’90-es évekbeli távol-keleti tömeggyártás megjelenésével nemcsak a magyar textilipar omlott össze, hanem az európai textilipart is sokk érte. Az olasz és a belga szövetipar tudta csak ezt túlélni, így jellemzően e két országból történik az alapanyag beszerzés. Ez igen magas anyagköltséget eredményez, hiszen a magyar tervezők alkupozíciója sok esetben gyenge és a kis mennyiségű megrendelések nem teszik lehetővé a mennyiségi kedvezmények igénybe vételét.

2) Összefogás hiánya. Fentiekre is megoldást jelenthetne az iparág szereplőinek közös beszerzése, akár egy, a tervezők által létrehozott kereskedőház beiktatásával, de erre egyelőre nincs példa. Alapvetően a magyar tervezők elszigetelten dolgoznak, ritka a párbeszéd, a kollaboráció vagy a szakmai tapasztalatcsere közöttük. Legtöbbjük egyénileg, izoláltan szeretne érvényesülni.

3) A gyártókapacitások igen szűkösek, és drága a gyártás. Ez szintén a rendszerváltás hozadéka, hisz a nyugat felé nyitás eredményeképp Magyarországra beözönlöttek a nemzetközi tömegpiaci márkák és átvették a korábbi hazai konfekciógyárak felvevő piacait. A keleti exportlehetőségek is megszűntek, így a foglalkoztatók megszűnésével a szabászok, modellezők kezdtek eltűnni a munkaerőpiacról, és a szakmunkás képzés is háttérbe szorult érdeklődés híján. A mai magyar ruhagyártók jellemzően a nagy külföldi divatházaknak végeznek bérgyártást (méretgazdaságossági okokból), és a hazai tervezők kiszolgálása csak másodlagos jelentőségű számukra. Nem beszélve arról, hogy a kisszériás gyártás drágább, ami a hazaiak költségeit tovább növeli.

4) Tőkehiány. A hazai divatipari szereplők jellemzően a mikro- és kisvállalati szegmens tagjai, tőkeellátottságuk gyenge. A bankok számára túlzottan kockázatos a finanszírozásuk, hiszen a termékeik iránti kereslet nehezen előre jelezhető (divattrendeknek kitett ágazatról van szó), valamint a megtérülési ideje a beruházásoknak hosszú, és ráadásul a vállalkozások kis méretéből és a tevékenységből adódóan a biztosítékul felajánlható eszközök (főképp, ha van ilyen) jellemzően alacsony értékűek a finanszírozási igény összegéhez mérten.

5) A hazai fizetőképes kereslet gyenge, a nemzetközi szintérre való kilépés nagyon költséges, ráadásul igen éles a nemzetközi verseny. A fejlett piacgazdaságok divatipari szereplőinek támogatottsága, finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése jelentősen jobb, versenyelőnyeik szinte behozhatatlanok.

Sajnos még sorolhatnánk a nehézségeket, de mégis térjünk át arra, amire építkezhetünk. Talán kevesen tudják, de Budapest a XIX. század végén és a XX. század elején, egészen a 1944-es német megszállásig európai divatközpont volt. Párizzsal, Londonnal, Béccsel és Berlinnel emlegették egy lapon a budapesti divatot. Girardi József, aki a századforduló legelegánsabb magyar szalonjának tulajdonosa volt, tervezte IV. Károly koronázására Zita királyné koronázási öltözékét. A Holzer áruházban osztrák, olasz és török exportra gyártották az öltözékeket. Rotchild Klára Faruk egyiptomi király és Horthy István esküvőjére tervezte a menyasszonyi ruhát és a násznép nőtagjainak díszruháit. 1935-ben Sciaparelli és Molyneux híres divattervezők Budapestre érkeztek a magyar népi motívumvilágot tanulmányozni, majd kollekcióikban a magyar hatás érvényesült. 1935-ben a Femina c. francia divatlap Magyarországot Párizs és Olaszország mellett a téli divat fő centrumaként tüntette fel címlapján. és még sorolhatnánk. Voltak sikereink, melyekre méltán büszkék lehetünk!

Ezen örökség mellett megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a mai magyar tervezők (mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció) rendkívül kreatívak és jól képzett szakemberek. A magyar népi motívumvilág továbbra is kifogyhatatlan inspirációs forrás, külföldön is nagyon kedvelt. A tervezőink külföldi fogadtatása kiemelkedően jó. Nézzük csak meg (a teljesség igénye nélkül), milyen sikereket értek el a közelmúltban és érnek el szezonról-szezonra tervezőink a világban:

- a 2016. őszi New-yorki Divathéten Makány Márta bemutatta kollekcióját,

- Benes Anita (Daalarna) esküvői kollekciói évek óta szerepelnek New Yorkban és Londonban, világszerte (New Yorktól Torontón át Hong Kongig 32 üzletben kaphatóak a kollekció darabjai),

- 2016-ban a Vendom Luxury Premium Tradeshow őszi rendezvényén Makány Márta, a Maison Marquise, a Sentiments Couture, Abodi Dóra, a Zema, a Wyhoys by Pápai Lilla, a BYME és Vágó Réka képviselte hazánkat (Carole de Bona, a Vendome Luxury alapítója szerint egyébként a magyar divatmárkák az alkalmazott színvilág miatt tűnnek ki a nemzetközi választékból),

-  a USE Unused divatmárka 2009 óta jelen van Dél-Koreában, Japánban és Kínában, rendelkeznek showroommal Budapest mellett Párizsban és New Yorkban is,

- Sándor Szandra márkája, a Nanushka a világon több mint 250 üzletben kapható, Moszkvától Rióig,

- Konsánszky Dóra finom, lezser, nőies, de egyben maszkulin hatásokat is magába ötvöző stílusa nagyon kedvelt a Benelux államokban és Sanghajban is,

- Bélavári Zita mohácsi tervezőnő bujáki népviselet inspirálta ruhája 2012-ben a Miss Universe szépségkirálynő választás nemzeti viseletek versenyén nemzetközi elismerésben részesült, és még sorolhatnánk.

Végül, de nem utolsó sorban a magyar tervezők ruhái a külföldi celebek között is nagy népszerűségnek örvendenek. Íme, néhány példa:

- Konsánszky Dóra ruháinak rajongója a brit soul-jazz énekesnő, Szjerdene,

- Abodi Dóra kreációit viselték: Jena Malone, Kristin Bauer, Eisa Gonzáles, Bailee Madison, Stef Dawson, Lindsay Lohan, Lady Gaga és még sorolhatnánk,

- Nanushka ruháiban: Taylor Swift, Celina Aagaard, Charlize Theron, stb.,

- Szegedi Kata ruhában Yukimi Nagano rendszeresen fellép, valamint Miley Cyrus és Nicki Minaj is viselt már a tervezőnő ruháit.

Az egész ország nevében gratulálhatunk e sikereknek és reméljük, a divatvilág hírei között mind gyakrabban fogjuk felfedezni a magyar neveket a jövőben!

 

Kép forrása: http://bulistar.hu/magazin/gyoenyoeru-nokkel-startolt-a-marie-claire-fashion-days-2014


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook