Kiss Dóra: It girl & Co (II. rész)

2017.03.05. - Stíluskommunikáció

A korábban bemutatott, Elinor Glyn által teremtett és Clara Bow által életre keltett It girl genotípusa mellett további rokonkategóriák alakultak ki a 1930-as években. A társadalmak alapvetően felfelé rendeződtek, mintaként a felső osztályok életmódja szolgált. Nagy-Britanniában a 30-as évek elején a „famous-for-famous” (azért híres, mert híres) jelenség „ütötte fel a fejét” (és ma is szembejönnek), és ezzel együtt kialakult a celebutante fogalma, mely a „celebrity” és a „debutante” szavakból képződött (olyan híresség, aki leginkább csak saját hírnevének, ismertségének kiépítésén dolgozik, hogy minél híresebb és ismertebb legyen). A debutante-ként fémjelzett társasági hölgyek igen gazdagok voltak társadalmi rangjuk és/vagy saját vagy a család gazdasági hatalmából adódóan. Schiaparelli-t, Ferragamo-t hordtak, kezükben az elmaradhatatlan Cartier cigarettásdobozzal.

Míg a XX. század első felében a fenti kategóriák alakultak ki, a második világháborút követő időszakban az ún. society girl vagy socialite, azaz a társasági lány kategóriája jelent meg. Közülük is kiemelkedő Babe Paley (1915-1978) leánykori nevén Barbara Cushing. Babe jómódban nőtt fel, egy rosszul sikerült autóbaleset, majd egy jól sikerült plasztikai műtétet követően a Vogue magazin divatszerkesztőjeként, ezt követően főállású társasági hölgyként, befolyásos stílusikon lett belőle. Valódi trendsetter volt.

A második világháborút követően Európában a regresszió volt jellemző, majd az 50-es évek második felében újra felébredt a luxus iránti igény. A kor socialite-jai közül a legfényesebben ragyogó gyémánt Lady Docker, aki az arany borítású, zebrabőr kárpitozású Daimlerjével és botrányaival örökre beégette magát a fejekbe. Lady Docker habitusát kiválóan példázza az az eset, amikor a monacói hercegség meghívására, Albert herceg keresztelőjére érkezett a Docker házaspár, ahova Norah 19 éves fiát nem vihették magukkal. A Lady a haragját úgy fejezte ki, hogy eltépte a monacói zászlót, mely azonnali kiutasítást eredményezett Monacóból.

 

 Elegancia, Adieau! Hello, vad 60-as évek!

A 60-as évek beköszöntével változás állt be, már nem feltétlenül a kék vér (de genere családok) vagy a vagyon volt a rendezőelv a híressé válás útján, a socialite-ok háttérbe szorultak. Amikor a Beatles tagjai felvételt nyertek az V. György király által alapított Brit Birodalom Rendjébe (The Most Excellent Order of the British Empire), Lady Docker úgy nyilatkozott, hogy ezzel az „elegancia korának” egyszer és mindenkorra vége.

Áthelyeződött a hangsúly, It girl szemüvegen át nézve láthatóvá váltak a munkásosztályból származó lányok (Christine Keeler), színésznők (Julie Christie) vagy a modellek (Jean Shrimpton). Mindannyian magukban hordozták az It státuszt, mivel valamennyiük megjelenésében megfigyelhető volt valami olyan erőteljes elem, mely védjegyükké vált és milliók másolták le.

Komoly kontrasztot jelentett a korábbi csillogáshoz képest a Rolling Stones körül feltűnő énekesnő, költő és minden gruppik nagyasszonya, Marianne Faithfull vagy „társa” ,a színésznő Anita Pallenberg.

 

 pallenberg

Anita Pallenberg és Marianne Faithfull

Erős a kontraszt, éles a váltás a kifinomultan öltöző és viselkedő socialite-ok és a bőrdzsekit viselő, drogot és alkoholt előszeretettel fogyasztó, forradalmi lelkületű „rosszlányok” között.

 

A Me decade-től a 90-es évekig

A botrányos és intenzív 60-as éveket viszonylagos csend követte a 70-es és 80-as években. Erre az időszakra tehető az ún. „Me decade”, az „én”, a befelé fordulás évtizede. Az önterápia, a pszichológiai elemzés felé fordultak az emberek. Mindenkinek volt egy tanácsadója, guruja vagy prófétája, és kevéssé foglalkoztak a társadalmi problémákkal, utat az LSD mutatott.

Az „It biznisz” szempontjából uborkaszezonnak számító 70-es, 80-as éveket követően, a 80-as évek végén és a 90-es évek elején az It girl-szerű attitűd újra kezd a társadalom felsőbb osztályaiban koncentrálódni, onnan gyökerezni. Újra a külsőségek kerülnek előtérbe, a divat, de annak egy határozottabb, füstösebb tónusa mutatkozik meg. A kora kilencvenes években visszaköszön a háború utáni socialite-ok csillogása, azonban érezteti még hatását, árnyalja azt a „Me decade” introvertáltsága.

A kilencvenes évek közepén azonban a társasági tematikájú Tatler magazin címlapján, It girl címszó alatt Tara Palmer-Tomkinsont, Normandie Keith-t és társaikat jelölték meg. Ők  voltak a korai kilencvenes évek un. good-time girl-jei.

 

 it girls

 Tara Palmer-Tomkinson és Normandie Keith

A good-time girl alatt olyan fiatal lányokat ért az angol köznyelv, akik komolyabb tevékenységek (pl. munka) helyett szívesebben választják a szórakozást, melyhez a gazdasági bumm kiváló klímát teremtett. Pletykalapok oldalain szerepeltek, lépéseiket paparazzik kísérték, divatházak versengtek értük, mint státuszukból adódó reklámfelületért. A támogatásokból, a reklámszerződésekből származó hatalmas bevételekkel a celebség megélhetési forrássá vált.

Az „It-piac” úgynevezett telítődésével egyidejűleg egyre markánsabban jelent meg a társadalmi osztályok közötti különbség, a jóléti társadalom kora lejárt, és az egyre erősödő szegénység az egyes társadalmi rétegek közötti távolságot tovább növelte. Az ezredforduló celebjei nárcisztikusak voltak, ami helyenként cinizmussal és számítással párosult. Csodálni talán lehetett őket, de azonosulni nehéz volt velük.

 

Források:

Baker, L. (2001): Got it? The Guardian, 2001. április 21. https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2001/apr/21/weekend.lindsaybaker1

Szummer Cs.-Szántó (2013) A.: Az ellenkultúra és a humanisztikus pszichológia Psychologia Hungarica Caroliensis, Budapest

https://en.wikipedia.org/wiki/Babe_Paley 2016.11.19.

https://en.wikipedia.org/wiki/Norah,_Lady_Docker 2016.11.19.

http://index.hu/kultur/2015/05/09/anita_pallenberg/ 2016.11.19.

http://www.encyclopedia.com/media/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/me-decade 2016.11.19.

http://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/good-time-girl 2016.11.19.

http://www.urbandictionary.com/define.php?term=%22it%22%20boy 2016.11.19.


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook