Nagy Gabriella: Virágba borult álmok – Benes Anita inspirációi (1. rész)

2017.03.26. - Stíluskommunikáció

Benes Anita pécsi származású, esküvői- és alkalmi ruhatervezéssel, valamint saját divatháza vezetésével foglalkozik. A Daalarna divatházat 2002-ben alapította azzal a céllal, hogy egyedi és különleges menyasszonyi ruhákat tervezzen olyan hölgyeknek, akik a saját stílusukat, vágyaikat akarják tükrözni a ruháikban, akik szeretnének valódi nőként férjhez menni, és nem műszálas habos-babos “ruhacsodákra” vágynak.

Minden kollekciójára jellemző a kifinomult, nagyon nőies, érzéki, időtálló értéket képviselő stílus, a romantikus báj. Közös jegy a kollekcióiban az anyagokkal és a színekkel való játék (gyakori a szivárványos színátmenet a ruhák anyagán), a kifogástalan anyag és kivitelezési minőség, a maximális igényesség és a magas szintű szabástechnikai megoldások. Leggyakrabban csipkét, hernyóselymet és tüllt használ ruhakölteményeihez.

A 2016-os Flower kollekciót az éledező tavaszi természet ihlette. Az ég, a nap, a víz, a növényzet, a pillangók, a tavaszi fények inspirálták. Hatással voltak a kollekcióra Monet festményei, melyek az ezernyi színben pompázó Giverny kertről készültek.

Ezek az impressziók a teljes bemutatón végigvonulnak. A bemutató első harmadában a természet legélénkebb színei, a napsárga, a kék, a zöld és a ciklámen vonulnak fel, majd ezek gyönyörű (impresszionista) keverékei a második harmadban.

A bemutató utolsó harmadában érkeztek az est fénypontjának számító esküvői költemények. Itt a csipkéé volt a főszerep, de a printelt selymek is egyaránt elkápráztatóak voltak. Az esküvői ruhák nem a színükkel, hanem háromdimenziós trükkökkel tükrözték vissza azt a buja természetet, mely Monet kertjében is visszaköszönnek. A háromdimenziós kialakítás lényege abban állt, hogy a virágmintás, csipke rátéttel készült áttetsző ruhákra még élő virágoknak tűnő virágrátéteket is applikáltak, aminek segítségével élethűen köszönt vissza a természet.

Ahogy az impresszionisták próbálták megragadni és kifejezni a természet színeit, és a nap különböző időszakainak fényhatásait a képeiken, úgy adja vissza ezt a varázst Anita a ruháin, azok színében, anyagában és szabásában.

Ugyanazok a kecses, sellőszerű fazonok, széles, vállhangsúlyos szabások jelennek meg Anitánál, mint a ’30-as évek közepének fazonjain (ld. alább a Magyar Úriasszonyok Lapjából származó rajzot).

Daalarna3

A tervező a nagyon modern fazon és technikai kialakítás mellett az említett korszak klasszikus stíluselemeit is megjelenteti, hiszen sok ruhán a klasszikus, selyemmel bevont gombsorok megjelennek a hát részen. Nem beszélve az anyaghasználatról, abban az korszakban is a selyemé és csipkéé volt a főszerep.

Az erős, élénk alapszínek a női nem energiáját szimbolizálják, azt az erőt, amely a természetben is jelen van, a “földanya” erejét. A halvány pasztellszínek és színkeverékek pedig azt a könnyedséget, ahogy a pillangók szállnak a levegőben, ahogy a szellő megmozgatja a fák levelét, a virágok bomladozó szirmait. Minderre ráerősít a finálé is, ahogy a manökenek a gyönyörű rózsavirágos háttér előtt felvonulnak és közben a levegőből ezernyi színes virágszirom száll alá, mint amikor a tavaszi szél felkavarja a lehullott virágszirmokat a földről. Mindezzel annyira könnyed, buja, érzéki hatást keltenek a nézőben, mint amilyen érzések egy menyasszonyt hatalmukba kerítenek élete nagy napján.

A légiességet sugallja a koreográfiai, ahogy a rózsadíszítésű függönycsíkok mögül előtűnnek a modellek. A zeneválasztás is tökéletes volt, olyan kellemes, nyugodt hatású, mint amilyen hangulatot a ruhák árasztottak.

Kreatív gondolat volt azonban, hogy az esti bemutatón a nappali, természetes fényhatásokat változó színű világítással imitálták (rózsaszín, lila, sárga) – itt megint visszaköszön az impresszionisták azon technikája, hogy ugyanazon témát különböző fényviszonyok között, különböző napszakokban is lefestették.

Benes Anita lenyűgöző módon gyűjtötte össze a tavasz szépségeit és idézte meg Monet festményeinek vibráló, intenzív világát. A kollekció és a bemutató minden elemével elvarázsolta a nézőközönséget.

 

Daalarna2


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook