Vajon a nők hány százaléka tartja magát szépnek?
Divatmédia tantárgy vizsgájára készülve, – ahol egy Vogue lapszám bemutatása volt a feladat – alapos kutatómunkába fogtam. Nőként a szépséggel és a divattal kapcsolatos témák igazán felkeltették az érdeklődésemet. Minél mélyebben elmerültem a témában, annál inkább meglepődtem, hogy mi nők, mennyire önbizalom-hiányosak vagyunk (tisztelet a kivételeknek), valamint, hogy a világ egyes tájain mennyire különböző a sorsunk.
Ki ne ismerné az egyik népszerű kozmetikai márkát, a Dove-ot?
Minden reklámjukban azt az üzenetet igyekeznek közvetíteni, hogy mi nők tudatosan választhatjuk azt az érzést, hogy szépnek gondoljuk magunkat. A „Válaszd a szépséget!”- kampányukhoz számos kutatást, felmérést végeztek. Az eredmények pedig megdöbbentőek lettek.
San Francisco, Sanghaj, Delhi, London és Sao Paolo egy-egy népszerű bevásárlóközpontjának – két egymás melletti – bejárata fölé kitettek egy-egy táblát. Az egyikre az „átlagos”, a másikra pedig a „szép” felirat került. És figyelték, hogy a nők melyiket választják? Szinte hihetetlen, de a válaszadók 96, nem elírás, kilencvenhat százaléka nem tartotta magát szépnek.
Ezért kampányuk egyik fő céljának azt jelölték meg, hogy ösztönözzék a nőket arra, hogy legyenek bátrabbak, és érezzék magukat lelkiismeret-furdalás nélkül szépnek. Hölgyeim, tegyük a szívünkre a kezünket! Naponta számos fontos és meghatározó döntést hozunk a családunkkal és a munkánkkal kapcsolatban. Emellé bőven belefér még egy elhatározás is: lássuk szépnek magunkat! Ez a saját döntésünk kell, hogy legyen!
A felmérésekhez a social media adta lehetőségeket is felhasználták, és sajnos itt is bebizonyosodott a fenti állítás.
Ezért összefogtak az egyik üzenetmegosztó oldallal, a Twitterrel. A kampány előtti év adatait vizsgálták, és újabb sokkoló adatot publikáltak: a nők 1 év alatt 5 millió negatív tweetet posztoltak, amiben vagy a saját, vagy egy ismerősük külsejét kritizálták. Könnyebb leírni a negatívumokat? Ugyanannyi energia leírni a jót is!
A Dove és a Twitter összefogva a pozitív tweetekre buzdít.
Együtt talán könnyebb a jövő generációját is a jó irányba terelni, és arra késztetni őket, hogy inkább a pozitív megjegyzéseket posztolják ki.
A kampány egyik meghatározó eleme a bókokra épül, ezért néhol „bókkampányként” is nevezték a médiában. Nem kell hozzá mélyebb pszichológiai ismeret, hogy tudjuk egy kedves szóval, bókkal indítani reggel, rávetül az egész napra – mosolyt csal az arcunkra. Persze ehhez szükséges egy megfelelő érzelmi intelligencia. Bókot elfogadni is tudni kell. Egy újabb kutatást megérdemelne az is, hogy mi nők – legalábbis a nagy többség – mennyire nem tudjuk fogadni. Rögtön hárítunk: „Jajj, ez egy ezer éves ruha (vegyél akkor újat!), vagy: „ugyan, nem is sikerült most a frizurám” (menj el egy másik fodrászhoz!), vagy: „még fogynom kéne ehhez a ruhához” (akkor minek vetted fel!)”. És a sort mindenki tudná folytatni.
Szerencsére sok elismerő vélemény kísérte ezt a reklámhadjáratot:
„A Dove mozgalmat indított. Az igazi nők érzékeny, gyönyörű ábrázolása, a valódi szépség nagymértékben növeli a fiatal nők önbecsülését. Elkötelezték magukat a kérdésben, és továbbra is következetesek.” – Helayne Spivak, rendező, VCU Brandcenter.
Sajnos azonban egy újabb reklámmal megtépázták a hírnevüket. Rengeteg ember munkájának a gyümölcse egy-egy ilyen népszerűsítési akció, ezért is érthetetlen számomra, hogy miért nem húzta be valaki a vészféket az alábbi plakátok megjelenése előtt?
Jó érzésű embereket érzékenyen érint a rasszizmus leghalványabb jele is. Ez pedig már sajnos túlment bőven azon a bizonyos határon.
Igyekeztek „gyorsan” bocsánatot kérni:
„Dove apologised for ’racist’ Facebook advert showing a black woman turning white after using @Dove lotion.”
A büntetés azonban nem maradhatott el, sokan elfordultak tőlük (ha csak rövid időre is), és a bevételek is jócskán megcsappantak. Ez egy másfajta ösztönzés: jobban figyeljünk oda egymásra, hiszen még a nem tudatos sértés/bántás is mély sebeket okozhat.