Bordács Rita: Kinek mondjam el?

2016.03.08. - Stíluskommunikáció

NetLét A legbensőségesebb pillanatok és érzések megoszthatatlanok. Hiába örökítette meg fénykép, csak azoknak mutatjuk meg és értik igazán, akikkel megéltük, ismernek bennünket és a háttér sztorit. Az intimitás teszi oly különlegessé, amely elillan, ha a Facebookon, Instagramon, vagy bárhol nyilvánossá válnak. Saját történetükkel kelnek újra életre, bizalmas fórumokon, vagy egy habos cappuccino, gőzölgő tea fölött, [...]

tovább >>>    

Az internet kéthasábos Képes krónikái

2013.02.18. - Stíluskommunikáció

NetLét – BORDÁCS RITA ROVATA Mielőtt a közösségi portálokon közzétett fényképekről, megjegyzésekről és üzenetekről részletesen szó esne, nézzünk a függöny mögé és ágyazzunk meg a témának a vizuális kommunikáció alapjainak érintésével. A felvezetést azért kezdem ezzel a kevéske elmélettel, mert így mélyebb összefüggéseket is felfedezhetünk a Facebook Like-ok mögött. A vizualitás a tárgyak, események, érzések, [...]

tovább >>>    

Virtuális országok – hagyományok nélkül

2013.02.11. - Stíluskommunikáció

NetLét – BORDÁCS RITA ROVATA Világfaluban élünk, internetnyire vagyunk mindentől. A NetLét szinte elkerülhetetlen. Talán épp ezért a túlhajszolt és kimerült üzletemberek – akik természetesen mindig időben, gondosan válaszolnak a közösségi oldalakon az üzeneteikre, és nem hagynak ki egyetlen megosztási lehetőséget sem karrierjük, személyes imázsuk erősítése érdekében – nomád szigetekre vonulnak vissza feltöltődni. Ahol nincs [...]

tovább >>>    

Az élet a találkozások művészete

2013.01.27. - Stíluskommunikáció

NetLét – BORDÁCS RITA ROVATA
Az élet a találkozások művészete – olvastam az üzenőfalon egy átlagos hétfő reggel. Tömény, szép gondolat, megannyi értelmezési lehetőséggel, jó indítása a hétnek. Mikor, kivel és mivel, milyen körülmények között találkozunk és, hogy felismerjük-e annak jelentőségét, meghatározó lehet későbbi sorsunk alakulásában. Művészet? Miért is ne! [...]

tovább >>>    

Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook