NetLét – BORDÁCS RITA ROVATA

A virtuális közösségi életnek vannak íratlan szabályai. Olyanok, mint a homokozók törvényei. Itt sem szórhatjuk büntetlenül egymás szemébe, hajába a homokot és nem kaphatjuk ki a másik kezéből a lapátot. Építhetünk együtt szép várakat és cserélhetünk szórakoztató homok-süti formákat, a közös játék élményének reményében, a játszótársak tiszteletben tartása mellett.

Milánóban épp most rendezték meg a 2013/14-es év őszi-téli kollekcióinak bemutatóit a nagy olasz divatházak: Gucci, Prada, Giorgio Armani, Dolce&Gabbana, Versace, hosszú a sor. A Gucci fogadtatására kíváncsi voltam. Belelapoztam a Facebook-on a márka új darabjairól készült albumba és a vizuális élményeken túl a kommenteket is átfutottam. A vélemények között feltűnt, hogy egy fiatal nő, két különböző fotónál felteszi ugyanazt a kérdést (angolul): a ruhák kaphatók már az üzletekben? A válasz ott van minden kép mellett: „Gucci Women’s Fall/Winter 2013-14 Runway Show” (azaz majd ősztől). Még ha nem is követjük és ismerjük a divat világát és terminusait, csak gyakorlatiasan gondolkodunk, egy ilyen bejegyzés talán meg sem születik. Tudom, ez egy kiragadott és speciális példa, de mindenképp szemlélteti azt, hogy a fényképek varázsának rabságában is érdemes a feliratokat elolvasni, mielőtt hírtelen hozzászólunk valamihez. Ebben az esetben nem sietett senki a kérdező segítségére, és nem is biztatták a mellékelt szöveg értelmezésére, ami egyébként elég gyakori a közösségi oldalakon.

Aki megjegyzést fűz bármihez is a neten, annak számolnia kell a többiek reakciójával. Ez a közösségi média és a hozzászólások alaptörvénye. Az viszont elszomorító és zavaró, ha a nyilvános eszmecsere résztvevői átmennek személyes beszélgetésbe vagy szócsatába. Ettől – stíluskommunikációs szempontból – jobb tartózkodni. A privát üzenetváltások helye minden rendszerben jól elkülönül, főképp a Facebook-on. Magánjellegű közléseket és hangulati jelentéseket olvasva úgy érezhetjük magunkat, mint a papírvékony falakkal elválasztott szomszédok, akik akaratuk ellenére tanúi egymás életének.

Ahogy ismerősöket fogadunk be virtuális életünkbe, elindul az adatcsere. A Facebook kezdőoldala és hírfolyama a sok hasznos és néha egy-egy árulkodó csemege mellett számunkra érdektelen, sőt idegesítő információkat is kínál. A Facebook fejlesztői gondoltak a kéretlen hírdömping ellenszerére. Szelektáljunk bátran, mindkét irányba, be- és kimenő forgalom esetén is. Erre valók a net-világ „hangszigetelői”: az ismerősök közötti csoportok létrehozása, a „Mutatás hírekben” funkció egyedi beállításai. A tőlünk induló gondolatok, fényképek esetén is legyünk következetesek és mielőtt megnyomjuk az „Elküld” gombot, válaszoljunk néhány kérdésre. Ezek szinte mindegyike

-          a mennyiség (például hányadik nyilvános üzenetem ez ma, vagy mostanában),

-          a minőség (helyesen írtam, hiteles és valóban másokat is érdekelő/szórakoztató a téma) és

-          a biztonság (jó az, ha a szélesebb nyilvánosság is tudja) körül forog.

Kényelmetlen és bosszús pillanatokat okozhat a publikus szövegekben, helymeghatározásokban és képeken ismerőseink megjelölése is. Érdemes – meglepetések helyett – tudatosan személyre szabni, engedélyezni a „Fiókbeállítások” alatt az „Idővonal és megjelölés” lehetőségeit. Abban a percben, ahogy kiment a beleegyezésünkkel, vagy a nélkül egy rólunk szóló hír, már helyettünk beszél és bennünket minősít. A törlés, az aktualitás felülbírálása viszont technikailag lehetséges, és tartalmilag néha indokolt. Időnként áttekinthetjük albumainkat, levehetünk képeket, posztokat és hozzászólásokat.

Cikkem csonka lenne az alkalmazások (játékok, szülinapi naptárak, társoldalak) említése nélkül.  Amíg csak a hirdetések és hírek oszlopában értesülünk arról, hogy barátaink épp mivel töltik az idejüket, nem zavarnak ezek a programok. Amikor rendre kapjuk a meghívókat, már előfordulhat, hogy igen. Érkezhetnek automatikusan is, ha ismerőseink a felhasználói szabályok elfogadásával szabadítják ránk a felkéréseket. Ez kivédhetetlen, de csökkenthető. Mivel legalább annyi felhasználót bosszant, mint amennyi örül ezeknek, íme, egy viszonylag egyszerű megoldás. Az „Alkalmazásközpont” („Kezdőlapon”, a bal oldali, első oszlopban) „Felkérések” pontja alatt vagy az ismerősünktől érkező összes felkérés, vagy az adott program letiltható (a „Játssz most!” mellett, az „X” kockájára kattintva).  A gyógyír újabb ismerősökre és/vagy programokra viszont sajnos nem hat.

Mind a fényképeknél, mind a megosztott tartalmak, a betűsaláták és a linkek esetén is megfigyelhetők országonként, kultúrkörönként az eltérések és a szokások. Divat az olaszok között a focicsapat eredményeit méltatni. Hatalmas drukker-csaták vannak az „A széria” mérkőzései után, röpködnek a beszólások az ellenfél szimpatizánsainak minden győzelem  vagy vereség után. A 2012-es Európa Bajnokság idején pedig televíziós közvetítés nélkül is, a Facebook-ról lehetett tudni a német-olasz elődöntő dicsőséges pillanatait és a spanyol-olasz döntő alatti nagy csendből, hogy Olaszország nem áll jól. Azonban még a focitól is nagyobb sikere van – a „Like”-ok, kommentek alapján – egy tányér gusztusos, egyszerűen és házilag elkészített spagettinek.

Számos fórum beszámol arról, ha egy híresség – egy kampány részeként – valamelyik közösségi oldal felhasználóival cseveg (például David Beckham edzés után a Twitter-en, a H&M promóciójában rajongói kérdésekre válaszolt). Érdekes azonban a komolyabb témák nyomon követése is. 2011-ben, a Japánban tomboló szökőár és földrengés hírének terjedését a Facebook tíz térképen rajzolta meg, demonstrálva ezzel a közösségi média erejét. Egy 2012-ben megjelent elemzés szerint, a MENA régió (Közel-Kelet és Észak-Afrika) országai közül az Egyesült Arab Emírségben és Szaud-Arábiában – a megkérdezett internet felhasználók 89, illetve 86 százalékának válasza alapján – a Facebook belépés az első internetes aktivitás (a chat és az e-mail előtt). Kezeljük hát ehhez méltóan, legyünk tudatosabban jelen az oldalain!

http://www.hellomagazine.com/celebrities/2013020611058/david-beckham-hm-twitter-chat/

http://socialtimes.hu/articles/699-a-facebookon-is-vegigsoport-a-cunami

http://www.wamda.com/2012/03/social-media-trends-in-saudi-and-the-uae-infographic