NetLét – BORDÁCS RITA ROVATA
Mindenhez kell egy jó stratégia, az internetes jelenléthez is. Mielőtt regisztrálunk és az adatlap kitöltését vadul elkezdenénk, gondoljuk végig, mire használjuk majd. Igaz ez minden oldalra, a Linkedin-re, a Facebook-ra, és együttes használatukra is.
Tegyük fel magunknak a kérdést: miért akarunk a közösség részévé válni? Kikkel, milyen minőségben fogjuk tartani a kapcsolatot (személyes vagy szakmai)? Keverjük vagy szétválasztjuk a munkát a magánélettől? Amennyiben személyes márkánk, karrierünk érdekében kapcsolódunk egy közösségi hálózathoz, vagy azon belül egy csoporthoz, először tisztázzuk magunkban a céljainkat, mondandónkat, megkülönböztető jegyeinket és értékeinket. Rövid helyzetelemzés után jöhetnek az újabb kérdések. Valóban a kiválasztott csatorna a legjobb eszköz a céljaink eléréséhez? Ott virul(e) az a szakértői bázis, amelynek köreit színesíteni, gazdagítani szeretnénk? Mennyi időt és energiát szánunk minderre? Sokan kihagyják az alaplépéseket, pedig ezzel előre dolgozunk és később az adatlap szerkesztése is gördülékenyebb lesz. A rosszul megválasztott rendszerekben elfecsérelt időt pedig csak félve említem.
Mint az élet bármely területén, a kölcsönösség elvén jönnek létre értékes kapcsolatok a szakmai regisztrációk során is. Alapját mindenképp a hiteles és összehangolt profilok adják. Ha a Facebook „Munkahelyek és tanulmányok” alatt ugyanaz található, mint például a Linkedin-en, vagy a professzionális blogunkon: építjük a bizalom-hidat. A káosz és az elavult adatok viszont megtévesztőek. Figyeljünk rá, hogy mindenütt összecsengő, egymást erősítő információkat kapjanak látogatóink. Álláskeresés és váltás alatt ugyanis természetes, ha leendő munkaadónk, vagy annak megbízottja utánunk néz a neten. Azzal, ha regisztrálunk a Facebook és a Linkedin oldalain, egy Google keresés során a találati listák elején jelennek meg ottani profiljaink (főként, ha keresztnév-vezetéknév sorrendben gépeljük be, mivel a Linkedin magyarul nem érhető el). Keressünk rá mi is ellenőrzésként és meglepetések helyett, nézzük meg a szöveges és a képi anyagot is magunkról; töröljük, ami nem aktuális, vagy zavaró.
Miért épp a Linkedin-t használom példaként? A több mint 200 ország 200 millió regisztrált felhasználója között ott profilunkat jelenleg 19 nyelven hozhatjuk létre (ugyan a magyart a lista külön szekcióban felajánlja, de a rendszer nem támogatja szolgáltatásokkal). Létezik alap és fizetős (Business, Business Plus és Premium) változata is, ez utóbbira a statisztikák szerint minden ötödik felhasználó áldoz. A legnagyobb iparági résztvevők az IT, a pénzügyi szektor, a számítógépes szoftverek és a telekommunikáció, de a magasabb végzettségűek is jelentős számban vannak jelen. A Facebook virtuális nagyhatalma mellett ez a hálózat is impozáns méretekkel büszkélkedhet – országokban mérve – Brazíliát meghaladó populációjával.* Népes közösségben mutathatjuk be – egy hagyományos menüsorból kiindulva – karrierünk eddigi állomásait, tanulmányainkat, érdeklődéseinket, külön szövegmezők vannak a díjak, elismerések, teszt eredmények, elvégzett kurzusok, önkéntes vállalások és szervezeti hovatartozások megosztására. Követhetünk ágazati híreket és vállalatokat, egy-egy szakmai csoporton belül olvashatjuk mások beszélgetéseit és mi is kérdezhetünk, kereshetünk, hozzászólhatunk.
A tét egyre nagyobb, a lehetőség viszont nyitott annak, aki eldöntötte, hogy regisztrál. Itt jóval erősebb szempontok érvényesülnek, mint a szórakoztatóbb és kötetlenebb közösségi oldalakon. Mi alapján válasszunk profil képet, és milyen elvek mentén töltsük ki az adatlapunkat, a következő hét témája lesz.
*http://www.redherring.com/internet/linkedin-hits-200m-users-in-200-countries/