A múlt héten otthon felejtettem a telefonom, mégis gyakran nyúltam érte a táskámba, hogy lebonyolítsak egy hívást, átfussam az e-mailjeimet vagy megnézzem, mit üzennek a barátaim, kollégáim a facebook-on. Mondhatni meztelennek éreztem magam.
Egyre több és több okostelefon szalad mindenfelé a világon – és most szándékosan fogalmaztam így. Az emberek önmagukat azonosítják a mobiljukkal - és fordítva: a mobilunkkal azonosítanak bennünket mások. A hogyámonyos eszközök, úgy mint határidő napló, toll és post-it már rég a múlté.
A mobiltelefont, hagyományosan, mint kommunikációs eszközt használtuk, majd ellátta a fényképezőgép és manapság már a számítógép szerepét is. Ennek a hármas hatásnak köszönhetően a marketing világ is felfedezte és egyre gyakrabbban és egyre meghatározóbban használja vásárlásösztönzésre, figyelemfelkeltésre, reklámra. A technológiai fejlődéssel az embereket ugyan könnyebb elérni, de hatni rájuk egyre nehezebb. Az MMA (Mobil Marketing Association) díjazottjai között volt például egy italautomata, ami egy twitter üzenetért cserébe adja ki a választott ice-tea-t, egy olyan autóreklám, ami az iPad forgatásával azt a hatást kelti, mintha az autóban ülve fordulnánk hátra, vagy egy olyan alkalmazás, mely lehetővé teszi, hogy mobiltelefonunkat bankkártyaként használjuk a PayPass rendszer segítségével.
A mobiltelefon fejlődésévél a közösségi hálók is „on spot” elérhetőkké váltak –bármikor bárhonnan lehet csatlakozni a neten keresztül. A mobilinternet elterjedése magával hozta egy új társadalmi csoport kialakulását, a „hipermobilok” közösségét. Ők azok az emberek, akik rohanó életük miatt kimondottan hálásak azoknak, akik mindent elérhetővé tettek számukra a mobiljukon keresztül, átultalhatnak, vásárolhatnak, kikapcsolódhatnak. Megjelent a ”real time” – vagyis azonnali és állandó szórakozás iránti igény is, mely főleg a fiatalok körében teszi nagyon népszerűvé a folyamatos szorakozást kínáló alkalmazásokat, programokat. Erre a legjobb példa az a kampány, ami elnyerte a 2011-es The SmartiesTM Global Mobil Award díjat. Egy amerikai ruhamárka a 25 és 35 év közötti fiatal nőket célozta meg, akik szeretik a zenét és az okostelefonjuk bűvkörében élnek. A Shazam zenefelismerővel rákeresve a fülbemászó dallamra, azonnal összekapcsolódhattak a márka akcióival, a hírdetetésben szereplő összeállításokkal, és akár meg is vásárolhatták azt. Egy olyan felületet teremtett, ahol a szórakozás és a reklám szinte észrevétlenül fonódott össze – ezzel kielégítve a célcsoport igényeit.
A mobilmarketing működőképességét egy nagyon meglepő szociális hatás támogatja. A Michigani Egyetem egyetemisták csoportját figyelték meg. A felmérések azt mutatják, hogy az együtt töltött idő 24%-ában volt a telefon a kezükben. Egy másik érdekes megfigyelés, hogy egyikük a társaságban előveszi a mobilját, a többiek 39,5 %-kal nagyobb valószínűséggel veszik elő a sajátjukat. Hogyha a hagyományos marketingből szeretnék analógiát vonni erre a jelenségre, akkor ez a spontán szájról szájra terjedő reklám modern változataként is értelmezhető – természetesen sarkosítva.
A fent említett tanulmány is bizonyítja, hogy a közösségi médiában jelentős potenciállal rendelkezik, azonban a már a cikk elején említett szociális veszélyeket is magában rejti. Éppen ezért meghatározó, hogy a közösségi médiát mind a hírdető, mind a magánszemély felelősen használja.
Kiemelkedő figyelmet érdemelne, hogy mi az információ mennyiség, amit valóban meg kell osztanunk magunkról egy közösségi portálon, és milyen formában.
Ahogyan megtanultuk annak idején, hogy nem megyünk ki ruha nélkül az utcára, elsősorban azért, hogy védjük magunkat a környezeti hatásoktól és másodsorban, hogy megfeleljünk a társadalmi elvárásoknak, úgy azt is meg kell tanulnunk, hogy a mobilunkon és a közösségi portálokon is védenünk kell magunkat a nem kívánatos külső hatásoktól.
A mobilmarketing rengeteg lehetőséget rejt magában a cégek számára, és sok-sok kényelmi szolgáltatást a fogyasztók számára – kölcsönös előnyt nyújt mindkét félnek. Ahhoz azonban, hogy ez a kölcsönös előny a valóságban is megvalósuljon, még bőven van teendője mindkét félnek. Ha tudatosan és felelősségteljesen jelennek meg a virtuális világban, könnyedén kerülhetnek előnyös helyzetbe az élet minden területén. Éljünk a lehetőséggel, de ne éljünk vissza vele!
Domokos Márta
http://www.hir24.hu/it-mobil/2012/12/04/fertozo-a-mobilfuggoseg/
http://momentumreview.com/hu/amikor-kreativitas-szarnyra-kel
http://momentumreview.com/hu/kozossegi-media-jovoje-mobilban-rejlik
http://www.mmaglobal.com/smartiesgallery2012/
http://momentumreview.com/hu/kozossegi-media-jovoje-mobilban-rejlik
Somogyi Ildikó – Bányai Edit (2009): A mobilmarketing lehetősé¬gei Magyarországon a fiatalok hozzáállásának tükrében, Marketing&Menedzsment, 43. évf. 4. sz.
Horvath Dora, Nadasi Katalin (2010): A felteteles medium: mobiltelefon, mint reklamcsatorna, Marketing&Menedzsment 44. évf. 1.sz.
A kép forrása: www.zsiraf.hu