Amikor 2012 szeptemberében stíluskommunikátor szakos hallgatóként első konzultációnkra igyekeztem, az utcán sétálva rengeteg érzelem kavargott bennem. Dobogó szívvel, izgalommal vegyített kíváncsisággal tekintettem az előttem álló egy évre. A szak mibenléte csak halvány körvonalaiban mutatta meg ekkor magát, de abban biztos voltam, hogy más emberként fogom élni az életem a szak elvégzése után.
Számomra minden egyes konzultáció olyan volt, mint a virág egy-egy szirma. Minden alkalommal közelebb jutottam ahhoz, hogy az apró részletek egységgé, egésszé álljanak össze. Minden egyes találkozás alkalmával egyre jobban értettem, hogy miről is szól ez az egy éves, kalandos utazás. Sajnos az egy év hamarabb eltelt, mint gondoltam. Annyi mindenről hallottam volna még. De a képzésnek az is egy vitathatatlan érdeme, hogy megtanultam, hogyan fejlesszem saját magam.
Köszönettel tartozom a szaknak, amiért ma már elfogadom és tisztelem saját egyéniségem. Ma már bátran kiállok a számomra fontos értékek és eszmék mellett. Nem riadok vissza attól sem, ha esetleg mások véleménye különbözik az enyémtől. Magabiztos léptekkel haladok előre az életben.