A mai stíluskommunikációban a látszólag régiesnek ható alapkérdésekkel is foglalkozunk. Minden lényeges múltban élt jelenség egy kristályszerű fényvillanással kapcsolatot és újuló életet keres a mában?  Az első világháború kitörése előtt egy hónappal, 1914. június 29-én tartották az évzáró ünnepélyt a makói gimnáziumban. Milyen szellemi útravalót adott ekkor a makói gimnázium? Az 1913/14-es tanév „Értesítő”-je dr. Magyar József latin-görög szakos tanár vakációra szóló, szellemi útravalóként leírt gondolatait közölte.

A szellemi útravalót adó tanár az értékőrző látásmód jegyében az emberségre hívta fel a figyelmet.  John Henry Newman (1801-1890) angol anglikán, majd katolikus teológus és bíboros szavait idézte:

„A gentleman definitiója egyszerű: olyan ember, aki másoknak soha fájdalmat nem okoz… aki gondosan kerül mindent, ami embertársait bánthatja vagy megsértheti, minden durva ellenmondást, feszélyezést vagy gyűlölséget, minden gyanúsítást vagy elkedvetlenítést és aki szívvel-lélekkel azon van, hogy embertársai mindig kellemesen és otthonosan érezzék magukat. Semmi sem kerüli ki a figyelmét; bátorító a félénkekkel, előzékeny a tartózkodókkal és elnéző a nevetséges gyengeségekkel szemben; mindig tudja, kivel van dolga; társalgás közben előtérbe nem tolakszik és soha sem untat. Készséggel áll másoknak szolgálatára s hogy ezt teheti, neki juttatott kegynek tartja. Csak kényszerűségből beszél saját magáról, sohasem védekezik éles visszavágással, rágalmazást és pletykát nem szívesen hallgat. Senkiről sem tételez fel aljas szándékot, aki ügyeibe avatkozik és azon van, hogy mindent a legjobbra fordítson. Soha sem beszél kicsinylőleg s nem kicsinyes nézeteltérésekben. Soha sem él vissza fölényével, soha megsértve nem érzi magát; szúrós célzásokat nem tesz, sem erős kifejezésekkel nem él eszmecsere közben s nem célozgat olyan dolgokra, amelyeket nyíltan kimondani nem mer… Bölcsebb, hogysem durvaságok megsérthetnék; nincs ideje arra, hogy kisebb bántódásokon rágódjék és egykedvűbb, hogysem haragot tartson… Nézeteltérések alkalmával fegyelmezett esze megóvja őt a szellemileg talán kiválóbb, de műveletlenebb emberek durva beszédmódjával szemben (…). Akár igaza van, akár nincs, belátása nem engedi őt igazságtalanságra ragadtatni. Ép oly egyszerű, mint meggyőző, ép oly rövid, mint határozott. Senki sem múlja őt felül őszinteségben, figyelmességben és elnézésben. Ellenfeleit megérteni igyekszik s azok gyengeségeire mentséget tud találni mindig. Ismeri az emberi természetet hibáival, előnyeivel, ismeri annak terjedelmét s határait.” A lesüllyedés ellenszere ez. Teljes életre szóló útravaló. John Henry Newman mértékadó gentleman-meghatározása ugyanúgy a történelembe ágyazottan van jelen, mint minden más jelenség, ami emberi. Azon érdemes elgondolkodni, hogy minek, mikor, hol és hogyan lehet az ellenszere a gentleman-stílus.

Newman nekünk üzen a múltból? A stíluskommunikáció lényegéből a viselkedésre, az emberi magatartásra vonatkozó harmonizációt hangsúlyozza. Newman emberi együttélésre vonatkozó idézetét most olvassuk, szavai a ma emberének szólnak. A Newman-idézetet tartalmazó makói gimnáziumi értesítő a stíluskommunikációt, a viselkedéskultúrát, az interakciók történetiségét kutató kultúratudomány művelői számára becses forrás. Mai olvasatát a stíluskommunikáció értelmezői távlatába helyeztem.  John Henry Newman szavai a méltányos emberi magatartást igénylő és megvalósító harmonizációs kultúrát képviselik.