Radnóti Miklós özvegyével, az 1912-ben született Gyarmati Fannival utoljára 2009-ben beszélgettem telefonon. Említettem, hogyan készül Szeged városa a Radnóti-centenáriumra. Gyarmati Fanni személyének Radnóti Miklóshoz kapcsolódó érzelmi rezgőkörei a költő Két karodban, a Hetedik ecloga és a Levél a hitveshez című verseiben élnek és az olvasókat folyamatosan megérintik. Gyarmati Fannira, Radnóti Miklósra és az ő Szeged-élményükre, a régi szegedi utcákra együtt emlékezhetünk. Házak, utcák. Tisza-parti sétány. Az emberi létre utalóan átmenetiek és esetlegesek azok a helyek, ahol Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni Szegeden kézen fogva járt? Gyarmati Fanni 2014. február 15-én, életének 102. évében hunyt el.

A Budapestről érkező Radnóti Miklós 1930 őszén a szegedi egyetem magyar-francia szakán kezdte meg tanulmányait és Pogány köszöntő című verseskötete ebben az évben jelent meg. Dokumentumok alapján aktuális lenne egy digitális „szellemtörténeti térkép” (Mind Map) összeállítása Radnóti Szegedéről, a szegedi egyetem Radnótijáról. A „Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kutatási téma” magában hordozza az interkulturális értelmezés, a más egyetemi értelmezői közösségekkel való összehasonlítás lehetőségét. Az otthoni tanulás, a költői ihlet színtere a lakás, ahol a költő él, alszik, eszik, pihen és ír. Radnóti Miklós szegedi albérleteinek topográfiája áttekinthető. Nézzük csak, vegyük sorra Radnóti szegedi albérleteit! Jerney-ház, Széchenyi tér 8. I. em.15. (1930 ősz – 1932 febr.), Valéria utca. (Bartók tér) 11. I. em. 3. (1932 febr. – febr. vége), Zrínyi u. 8. (1932. márc. 1- 1933. Karácsony), Bokor utca 2. (1934. febr. 1-1934. nyaráig), Bánom kertsor 7. (1934. aug.), Horthy Miklós u. 22. (Dózsa György u. 8.) II. em. (1934. szept. 1. – dec.), Kölcsey u. 5. (1935. május), Kölcsey u. 10. I. em. 8. (1936. szept.). A ház, a lakás, a kert, Szeged és környéke, a Tisza-táj a költői képzetalkotás részévé válik. A környezet a szövegvilágok költői megalkotásában közvetetten vesz részt.

A dél-alföldi táj hogyan jelent meg Radnóti Miklós költészetében? A költő az ősi metafizikai hagyományra talál rá. Radnóti Miklós: Télre leső táj című 1930. november 14-én írt verse és Táj című 1932-ben írt költeménye, valamint Tápé, öreg este című, 1930. december 6-án írt verse még mindig rejt további elemzési lehetőségeket. Radnóti az ősidők abszolút múltjáig hatoló költői képzeletet működteti, amikor a pásztorok világát a saját érzelmi varázskörében Fanni iránti szerelmével érintkezteti. Az ősi ökológiai-antropológiai szemléletet közvetíti a Beteg a kedves című, 1930. szept. 7-én írt versében: „Pásztorok, jöjjetek le mind a hegyekből és / párnának kifésült gyönge gyapjakat / hozzatok néki a feje alá. És mert / szereti, kövirózsát! Halovány szegény / most, mint ahogy halovány hajnal felé a / vacsoracsillag!” Pascal írta: „ A szív érveit az ész nem ismeri.” A költészet világában is érvényes ez? A szív érvei képesek a vers számára világot alkotni. A szív érvei formateremtő erőtérbe juttatják az érzéshullámokat. Stílus születik a metafizika szelleméből.

Radnóti szegedi éveiről többek között Baróti Dezső:„Az egyetemen izgalmas viták…” és „Hát mit csináljak én Szegeden” című visszaemlékező esszéiben, valamint Péter László, Csaplár Ferenc és Miklós Péter ide vonatkozó tanulmánykötetében, Ferencz Győző Radnóti-monográfiájában és Zsuzsanna Ozsváth Radnótiról szóló, magyarra fordított könyvében találunk érdekes részleteket. A szegedi kulturális emlékezetben Radnóti Miklós egykori jelenléte és költői életműve egybeforrott életet él. Bizonyítja ezt az Olasz Sándor és Zelena András szerkesztésében a „Mert annyit érek én, amennyit ér a szó”. Szegedi Radnóti-konferenciák című, 2009-ben kiadott kötet és Miklós Péter: A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben című, 2011-ben megjelent könyve. A Radnóti-centenárium alkalmával 2009-ben adták ki Szegeden Péter László: Radnóti Miklós. Válogatott írások című könyvét és a „Surranva kell most élned itt.” Tanulmányok Radnóti Miklósról és költészetéről című, többszerzős kötetet.

Radnóti Miklóst és feleségét, Gyarmati Fannit megjelenítő szobrot avattak 2010-ben Szegeden, a Radnóti Gimnázium előtt. A szobor Radnóti szegedi egyetemi éveire utal. A Tisza Lajos körúti kockaköves alapzatú járda mellett, ha elhaladunk, a korszakokon átmutató jelképes jelenlét a szobor látványában is föltárul. Az irodalmi kommunikáció értékőrző. Az Erőltetett menet című Radnóti-versből felvillan egy sor: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”.

A Radnóti Miklós és Szeged kapcsolatára vonatkozó érdekes emlékeket, irodalmi-művelődési részleteket fontos lesz az elektronikus média eszközeivel is összegyűjteni és bemutatni. Az irodalmi kommunikációban, az emberi együttélés hétköznapi harmóniákat kereső finomhangolásában a Radnóti Miklós versei által közvetített humanisztikus hangnemre és harmonizációs világszemléletre széles körben szüksége van az embereknek.