"Berlin vérében van a divat!"

2012.09.14. - Stíluskommunikáció

A rigorózus divatkritikus dícséri a németeket.

Suzy Menkes félelmetesen éles nyelvű divatkritikus. Briliáns módon tudósít és irányítja mások véleményét a divatkollekciókról. Nem kíméli azt, akinek a munkája nem nyeri el a tetszését. 17 éve az International Herald Tribune-nek ír. Ő maga talán nem egy divatikon, de a tervezők és a szakma imádja és tiszteli a 68 éves újságírót. 1988 óta évente 600 divatbemutatóra látogat el. Vele készített interjút a Deutschland magazin.

– Ön az „International Herald Tribune” évente megrendezett, a divatszakma nagyjait felvonultató konferenciáinak résztvevőjeként megfordult már Párizsban, Dubaiban, Isztambulban, Moszkvában és Új Delhiben. 2009 végén hogyan esett a választás éppen Berlinre?

– Úgy vélem, Berlinnél keresve sem találhatnánk jobb helyszínt egy olyan konferenciához, amelynek a „technikai fényűzés” a témája. Berlin olyasvalamit sugároz, amit úgy lehetne leírni: „hard and smart”, vagyis kemény és sokat tudó. Lehet, hogy Berlin nem egy gazdag város, de a luxus nem is azt jelenti, hogy kötelező egy csomó pénzt elkölteni. A konferencia sokkal inkább annak megértéséről szól, hogy mi a modern luxus, hogyan határozza meg önmagát most, és a jövőben. Berlin demográfiai képére is gondolok itt: a város hemzseg a fiataloktól, akik a világ minden tájáról érkeznek, és akik nyitottak a technikai fejlődésre.

– Milyennek érzi Németország és a divat viszonyát?

– Egy divattervező esetében sosem nézem azt, hogy éppen német, olasz vagy spanyol származású. Mégis, úgy vélem, Németország inkább a férfidivatnak kedvez. No meg persze a luxusautóknak. De nem kell, hogy ez a jövőben is így maradjon.

– A divatot a társadalom kifejezőeszközének tartja?

– Igen! Ez az, ami igazán izgat a divatban. Mindjárt világossá válik, ha visszapillantunk: gondoljon például a 1980-es évek széles vállaira, amelyek ma megint divatosak. Akkoriban a válltömés a női mozgalmak kifejezőeszköze volt, és azt jelképezte, hogy a nők vállt vállvetve álltak a férfiak mellett. Mindez jól mutatja, miért tükrözi vissza a divat a társadalmat is.

–  A FashionWeek alkalmából 2009 júliusában járt már Berlinben. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a bemutatókon túl az utcákon is végigsétálhasson, hogy megfigyelje, mit hordanak az emberek. Azt mondta: ott, az utcán mutatkozik meg igazán a divat.

alt– Természetesen. Németországban szinte minden a Streetstyle, azaz az utcai és az egyéni stílus körül forog. Számomra nagyon izgalmas és inspiráló az, ahogyan az emberek Kreuzbergben öltözködnek, ahogyan a ruhákat egymáshoz válogatják. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg felfedezetlen divattervező van itt, akik a nemzetközi kifutókon talán nem állnák meg a helyüket, de azért igazán nagyszerű munkát végeznek.

– Mi tűnt még fel Önnek a berlini barangolásokon?

– Most a kelet-berliniekről lesz szó, mivel egészen egyértelműen el lehet őket különíteni. A város keleti részében ritkaságszámba megy az, amit én „show of chlotes”-nak hívok. A márkalogók tudatos mutogatása csak egészen elvétve jelenik meg. Teljesen úgy tűnik, mintha a berlini fiatalság egyszerűen nem venné komolyan a nagy márkaneveket. És itt nem a pénzről van szó. Ha mindez fontos lenne számukra, vehetnének hamisítványokat. Úgy gondolom, pusztán a márka és a tervezők neve nem része a világuknak.

– Issey Miyake 2001-ben egy kiállításon bemutatta az A-POC kollekcióját a Berlini Vitra Design Múzeumban. Akkor azt mondta: Berlin „divatos divattalan város.” Ezt úgy értette, hogy bár a város divatos, az emberek nem törődnek annyira a divattal? Változott ez azóta?

– Ezt nem mondanám így. Talán úgy lehet értelmezni Miyake-t, hogy Berlinben nem úgy találja meg az ember a divatot, mint Tokióban, ahol a fiatal lányok nagyon divatkövetően öltözködnek. A divatot sokféleképpen ki lehet fejezni. Én azon a véleményen vagyok, hogy az anti-divat is egyfajta divat.

– Berlinben és Németországban a sportviselet és a sportdivat jelentős befolyást gyakorol: az Adidas, a Puma és sok más fiatal divattervező kollekcióin mély nyomot hagy az utca és az utcai miliő.

– Valóban. Ez az oka, hogy a Puma képviseletében Jochen Zeitz is előadott a konferencián. A sportviselet hihetetlenül fontos. Ezért volt a berlini Bread & Butter divatvásár ideális helyszín. A különféle divatblogokon magukat fényképeztető emberek lelkesedése jól mutatja, hogy ők maguk is trendeket akarnak elindítani. De ezzel együtt sem hiszem, hogy a profi divattervezés valaha is kimenne a divatból.

Forrás: Deutschland c. magazin 1/2010. 34. o.

Fordította: Bagosi István

 


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook