Illatok nyomában – könyvajánló. Dior – The Perfumes

2014.10.02. - Stíluskommunikáció

TOMASOVSZKI BEÁTA HÍRFOLYAMA

Alig akad olyan divatház, ami pontosabban dokumentálná történetét, mint a Dior. Évente két lenyűgöző album jelenik meg, melyek időközben egész kis Dior-könyvtárat hoztak létre. Egy mozzanat mindezidáig azonban kimaradt: az illatok. Mindamellett, hogy a couture-tervező számára a parfümök mindig is fontos szerepet játszottak. Dior először mindig a nőt képzelte maga elé, akit meg akart alkotni. A ház első illatát, a „Miss Dior”-t 1947-ben kreálta, majdnem egy időben a New Look-kal, amely forradalmasította a divatot a háború után. Az, hogy Christian Dior mennyire egységesnek látta a divatot és az illatot, mi sem példázza jobban, hogy a kezdetekben a „Miss Dior”-t nem lehetett egyszerűen megvásárolni, hanem csak egy ruhával együtt volt beszerezhető.

Ilyen és ehhez hasonló történeteket mesél el a most megjelent, gazdagon illusztrált könyv, ami eddig angol és francia kiadásban jelent meg, és végre betölti a Dior-történetben eddig tátongó űrt. A könyv szerzője Chandler Burr amerikai parfümkritikus. Ami igazán figyelemre méltó, hiszen kitűnő szakember, aki az illatokat briliáns módon képes szavakba önteni. Emellett kíméletlen ítéleteiről is elhíresült.

Már Dior-parfümről is mondott negatív kritikát – igaz a könyv párizsi bemutatóján már nem is nagyon emlékezett, melyikről. 18 Dior-illatot mutat be a szerző egészen részletesen 1947-től napjainkig. a tervezőről, kertjeiről, művészbarátairól és azokról a benyomásokról szóló fejezetekkel átszőve, melyek hatást gyakoroltak az alkotóra.

Mi tesz egy illatot valódi Dior-parfümmé? Nem fedi fel szabályt vagy egy bizonyos stílust. Minden kreációban közös, hogy egy „mecénás” az illatok ötletét, mint egy mesterművet az elsőtől az utolsó lépésig figyelemmel kísér, és ez így működik a kezdetektől egészen a mai napig. A titok talán éppen ebben a meggyőződésben rejlik, hiszen Dior és Burr is azt vallja, hogy a parfümök a magas művészet részét képezhetik.

Egy műalkotás feladata, hogy a szokásos érzékelést kimozdítsa és felborítsa. És vajon melyik az az illat, ami a szakértőt meglepte? „Egyértelműen az 1963-as „Diorling” – mondja Burr. „Olyan hatása van a bőrön, amelyre egyáltalán nem számítottam. Minél tovább hordom, annál inkább vágyom rá. Számomra mégis valahogy nyugtalanító, valamifajta belső lázongást eredményez. Egészen különös.”

 

Forrás: http://www.vogue.de/beauty/beauty-tipps/buch-tipp-dior-the-perfumes-auf-duft-spuren#galerie/19  (2014.10.01.)


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook