Árpási Krisztina könyvajánlója: In Vogue – The illustrated History of the word’s most Famous Magazin

2018.04.06. - Stíluskommunikáció

„A divat megvásárolható. A stílust birtokolni kell.”

Az idézet Edna Woolman Chase-től származik, aki a Vogue 125 éves fennállása óta eddig a leghosszabb ideig vezette a magazint, több mint 37 éven keresztül. A Vogue neve ma egyet jelent a divattal, a luxussal, a kulturális és közvetve a politikai megjelenéssel. Ez utóbbi esetében gondoljunk csak Michelle Obama címlapfotójára, mely sokáig vezette a legtöbbet eladott példányszámot közel 400 ezerrel.

Többek között ezért is szívmelengető olvasmány a 2012-ben megjelent In Vogue: The illustrated history of the word’s most famous magazin című kiadvány, mely több mint 400 oldalon keresztül mutatja be a magazin történetét.

Sok helyen csak ,,coffee table book”-ként emlegetik a vaskos kötetet, mely arra utal, hogy e szemet gyönyörködtető könyv remekül mutat a nappalinkban a dohányzóasztalon,  kiválóan megfér a lakásunkban, mint díszítő elem. Az album azonban ennél jóval többet ad, mintsem hagyjuk, hogy pusztán esztétikailag járuljon hozzá lakásunk arculatához.

A kötet bemutatja a lap történetét, a 125 évvel ezelőtti kiindulástól egészen napjainkig.

Megtudjuk, hogy az egykor heti 14 ezres példányszámban megjelenő magazinból az évek során hogyan lett havi 400 ezres megjelenés, az online kiadás több milliós olvasóiról nem is beszélve. Számos korabeli címlapot találunk a könyv lapozgatásakor, miközben társadalmi korrajz tárul fel előttünk a 20. század történelméről.

Olvashatunk a magazin életében jelentős szerepet betöltő személyekről. A könyv mesél Edna Woolman Chase vezetői döntéseiről, sőt etikett elvárásairól is, melyek minden dolgozóra nézve kötelezőek voltak, továbbá olyan lépéseiről, melyek befolyásolták a divat történetének alakulását. Gondoljunk csak Cecil Beatonra, aki 1927-től kezdett dolgozni az angol Vogue-nél, s a 30-as, 40-es években a lap fotósa volt, majd a világháború után e munkája mellett jelmeztervező lett. Neki köszönhetjük az 1964-ben készült méltán híres My Fair Lady című filmben szereplő Audrey Hepburn gyönyörű ruháit, melyekért Oscar-díjat kapott. A történet érdekessége, hogy az 1913-ban játszódó filmben nem 1913-as ruhákat látunk, hanem olyanokat, amelyek egyediek voltak, s készítésüknél felhasználta a Vogue-nál fotósként szerzett tudását.

A kötet emlékezteti az olvasót arra, hogy a Vogue milyen nagy befolyással bírt a divat meghatározásában, ahogyan óriási szerepe volt abban is, hogy időről időre bemutatkozási lehetőséget biztosított nemcsak a divattervezőknek és divatházaknak, de a művészeknek, fotósoknak, modelleknek és nem utolsósorban a szerkesztőknek.

Jó szívvel ajánlom a kötetet minden divatot kedvelő, divattörténet iránt érdeklődőnek, kiváltképp a Vogue-rajongóknak.

 

 

 

 


Tudta Ön?

Tudta-e, hogy a gyöngyöt, mint ékszert, kezdetben csak a királyi család és az arisztokrácia viselhette? A 19. században már eltörölték a gyöngy viseléséhez kapcsolódó szigorú előírásokat, azonban az ára miatt továbbra is csak a kiváltságosok birtokolhatták ezt a nemes ékszert.

tovább >>>    

a farmer anyag nem amerikai találmány?  200 évvel  Amerika “felfedezése” előtt már gyártották Dél-Franciaországban és Észak- Olaszországban. Gondolta volna, hogy napjainkban világszerte 2,5 milliárd métert gyártanak belőle évente?

tovább >>>    

Az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a testbeszéd, illetve a torokban képzett hang. Mivel a szóra figyelünk, kevesen tudják, mi történik közben a testükkel, pedig nagyon fontos. Az emberi közlemény 7%-a verbális (csak a szó), 38%-a vokális (hangszín, hanghordozás), és 55%-a nem verbális. „Nem az számít, amit mondasz, hanem az, hogyan nézel közben”.

tovább >>>    

… hogy virág ajándékozása esetén sem selyempapírban, sem celofánban nem illik átadni, illetve, hogy szálas virág vásárlásakor, amennyiben egynemű a virág, a csokor 11 szálig páratlan szálból, 12-től páros számú szálból illik, hogy álljon. Ha vegyes a virág, nem számít a darabszám.

tovább >>>    

… hogy a parókaviselés XIII. Lajos alatt vált általánossá, aki fiatalon kopaszodni kezdett, és így akarta ezt leplezni. A divat továbbfejlesztésén nagy örömmel kapott XIV. Lajos, aki viszont a homlokán lévő nagy dudorokat szeretette volna takargatni. Először az udvar, majd az egész világ utánozta őket.

tovább >>>    

… hogy a stílus neve, amit Marilyn Monroe is képviselt: Pin-up. A pin up görlök a 40-es 50-es évek modelljei voltak. Szexi képeiket (fotókat és rajzokat egyaránt) tűzték fel a férfiak a falra, innen a nevük is: pin up, vagyis feltűzni. A magabiztos és huncut hölgyek szexi stílusa, amit képviseltek annyira meghatározó volt, hogy a [...]

tovább >>>    

phogy George Bernard Shaw, drámaíró egy interjúban beszélt a magyar nyelvről? A következőt mondta: „Bátran kijelentem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az [...]

tovább >>>    
Keresés
Facebook