“Evidens számomra, hogy a századforduló és még korábban az Osztrák-Magyar Monarchia ideje nem csak a klasszikus stílusnak, hanem a működő, gyakorlatias életszemléletnek is az egyik leggazdagabb “lelőhelye” volt, így kíváncsi lettem arra, hogy miként lehet ezt az értékvilágot a 21. századi üzletviteli gyakorlatban is hasznosítani. Amit a programon tapasztaltam, az nemcsak színvonalas tartalmában, de mondhatni visszafogott polgári kifinomultságában is meggyőzött. Kiváló kezdeményezésnek tartom, és nagyon sok sikert kívánok a folytatáshoz!” – nyilatkozott Brainel Mehandi stílusszakértő, a Bespoke Magazin főszerkesztője.

“Üzleties stílus és stílusos üzlet az Osztrák-Magyar Monarchia korában” – Egy rendezvény, ahol  üzlet, stílus és történelem találkozott. 2019. szeptember 25-én a Magyar Szecesszió Házában újszerű és magas színvonalú üzleti fogadás került megrendezésre. A szervezők a kor üzleti stílusát, helyes mintáit és gyakorlatait gondolták újra a közönség bevonásával, abból a szempontból, hogy melyek alkalmazhatóak akár napjainkban is sikerrel. Formabontó beszélgetés valósult meg, ahol több megközelítésben, többféle értelmezésben nyúltak vissza a résztvevők egy olyan történelmi korszakhoz, amikor Magyarország egy nagyhatalom részeként kiemelkedő gazdasági sikereket tudott felmutatni. Köszöntőjében Spiller László Adrián, vezető tanácsadó (Adecco Group), az est házigazdája hangsúlyozta, hogy nem akarnak beállni azon tucat meetup-ok sorába, ahol a szervezők divatos és elcsépelt technológiai kulcsszavakat (agile HR, digitalizáció, big data, cloud computing, devops) puffogtatnak, anélkül, hogy valódi jelentésükkel tisztában lennénk, vagy valódi hasznuk lenne a gyakorlatban. „Valahogy az alapokról, a gyökerekről mindig megfeledkezünk. Ez a rohanás, ez a mindenáron való növekedni akarás az üzleti életre is rányomja a bélyegét. Az üzleti tárgyalások lerövidülnek. Már fel sem öltözünk rendesen. Sokszor a kommunikáció stílusa is kívánnivalót hagy maga után” – vélekedett köszöntőjében a házigazda.

Mátay Mónika, az ELTE történésze, IASK kutató, a történelemkönyvek száraz stílusával szakítva, rendkívül színes és izgalmas módon mutatta be az Osztrák- Magyar Monarchia üzleti és gazdasági életét. Előadásában két üzletember életén és személyes példáján keresztül mutatta be sikerük titkát. Első példaként Schey Fülöp kőszegi nagykereskedő karrierjének állomásait idézte fel, aki magyarországi zsidóként elsőként szerzett bárói rangot az Osztrák-Magyar Monarchiában. Üzletemberként kereskedett ingatlannal, gabonával, bankot alapított , és jó polgárként természetesen adakozott is a köz és a szegények javára. Majd Bucsánszky Alajos magyar vállalkozó következett, aki római katolikus szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, majd könyvkiadóként és nyomdászként vált sikeressé. Kihasználva a tőke és technológiai újítások adta lehetőségeket, nyomdát alapított Pesten. Nevéhez fűződik a kor számos rangos kiadványa mellett az akkor népszerű kalendárium és ponyvairodalom tömeges elterjesztése. Naptárai színes történetekkel, útleírásokkal, mesékkel, képekkel illusztrálva jelentek meg. Sikeres vállalkozásainak titka többek között a politikai semlegesség felé törekvés, a hatalommal való súrlódás elkerülése, és a közhangulat figyelemmel kisérése volt.

Karlik Viktória, stíluskommunikátor, a KDB Bank fiókvezetője, a szecesszió korának öltözködését és üzleti stílusát mutatta be. Színes képanyaggal illusztrált előadásával bevezette a résztvevőket a kor stílusirányzatának kialakulásába. Izgalmas előadásával betekintést nyertünk annak fő jegyeiről, a Boldog Békeidőkről, a nők szerepének megváltozásáról, a kor szépségideáljáról, a női és férfi öltözködés jellemzőiről és az akkori kor üzleties megjelenéséről. „Manapság nagy divat a múlt század fordulójának mindennapjait felidézni. A mai rohanó kor embere nosztalgiával nézegeti a régi fotókat, amelyeken nagykalapos hölgyek a lóverseny futamát nézik, vagy vidáman piknikeznek, vagy napernyő alatt hófehér ruhában korzóznak, esetleg öltönyös urak ülnek egy kerthelyiségben, és békésen sörözgetnek. Kissé megmosolyogjuk, de ugyanakkor irigykedve is olvassuk a megsárgult tudósításokat a korabeli eseményekről. Vonatkozik ez a divatra is” – fejtette ki gondolatait a stíluskommunikáció szakértője.

A fogadás szünetében egy szecessziós zenei blokkot hallhattak a résztvevők, amelyet Mizsei Zoltán, a Zeneakadémia oktatója, zenetörténész  állított össze. Elsőként Claude Debussy, 1910- ben komponált Lenhajú lány című műve hangzott el, amely valódi impresszionista zene, kivonulás a kötött formákból. Ezután Bartók Etűdök (1918) című kompozíciójából a 2. tételt hallhatta a közönség, amely szintén radikális zenének számított, az antonális muzsika példája, azaz a megszokott hangnemekkel való szakítás.

A program izgalmas részeként a vendégek Mátay Mónika segítségével a kor egyik rejtélyes bűntényének feltárására és közös megoldására vállalkoztak. A történet felvezetése során hallhattunk a korabeli társadalom visszásságairól, a proletár negyedek kialakulásáról, munkás tüntetésekről, bordélyokról, gazdag üzletemberek által kitartott luxus prostituáltakról, szexuális perverziókról, nekrofíliáról.

Az estét stílusosan pezsgővel és korabeli receptek alapján készült aprósüteménnyel zárták le a Magyar Szecesszió Házában, melynek során alkalom nyílt üzleti kapcsolatépítésre és névjegyek cseréjére. A történész szerint nagyon jó választás volt a rendezvényhez a helyszín, hiszen a dualizmus korában kevesen rendelkeztek irodával, így kávéházban bonyolították az ügyleteiket, tehát a kávéházak voltak az akkori Budapest „co-working space”-jei.

Az est előadói úgy vélik, hogy sikeres rendezvényt zártak, amelyen a mai magyar üzleti életben is komoly szerepet betöltő vendégek, vállalkozók jelentek meg, és amelynek biztosan lesz folytatása. Az előadásokból és a hozzászólásokból kiderült, hogy rengeteg párhuzamot lehet vonni az akkori és a mai kor között, hiszen napjainkra is jellemző az innováció, a technológiai újítás; az emberi munka kiváltását célzó gépesítés (automatizálás); a nők szerepe egyre fontosabb a gazdaságban, az üzleti életben, az informatikában és a vezetői pozíciókban; a sikeres vállalkozásoknak muszáj több lábon állniuk; fontos a mobilitás, hogy csak néhányat soroljunk fel az elhangzottakból. Amit talán át lehetne és át is kell menteni az Osztrák-Magyar Monarchia üzleti világából, az a vállalkozó szellemen túl az igényesség, a hagyományok tisztelete, az adakozás, a stílusos megjelenés, az üzletfelek kölcsönös tisztelete. Olyan értékek ezek, amelyek hosszú távon is maradandóak és tartást adnak az embernek.

Fotó: Spiller László Adrián